A korábbi bejegyzésemben már említettem, hogy a közigazgatási határozattal szemben benyújtandó keresetben a Felperesnek mindenképpen meg kell jelölni az ő ért jogsérelmet, mivel ennek hiányában az eljáró bíróság a keresetet visszautasítja.
A korábbi bejegyzés folytatásaként további fontos tudnivalókra szeretném felhívni a figyelmet a jogsérelem jogintézményével, illetve annak megjelölésével kapcsolatban.
A kereset nélkülözhetetlen tartalmi eleme – A jogsérelem megjelölése
Jogsérelem megjelölésére vonatkozó határidő:
- A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. 46. § (4) szerint „ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási határidőn belül lehetséges.”
Mit is jelentenek a fentiek a gyakorlatban?
Abban az esetben, ha a kereset nem tartalmazza valamennyi jogszabálysértés megjelölését, és a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelt, a Felperes azt követően már a támadott határozattal szemben további jogszabálysértést a per során nem jelölhet meg.
- A fentiek akár azt is jelenthetik, hogy az eljáró bíróság a fenti szabály, illetve a keresethez kötöttség elve alapján azért nem helyez hatályon kívül vagy semmisít meg egy jogszabálysértő közigazgatási határozatot, mivel a Felperes a kereset benyújtására nyitva álló határidőn belül nem jelölte meg azon jogszabályhelyet, mely alapján a közigazgatási határozat megsemmisítésének lenne helye.
- A fentiek alapján, habár jogi képviselet nem kötelező a közigazgatási határozat elleni kereset benyújtásakor, illetve közigazgatási per során, mindenképpen javasolt az adott szakterületen megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvéd útján benyújtani a keresetet, hiszen ha jogi képviselő nélkül eljáró Felperes valamely oknál fogva nem jelöli meg éppen azon jogszabálysértést, mely a közigazgatási határozat megsemmisítését (hatályon kívül helyezését) eredményezné, akkor ez már a későbbiekben nem pótolható, és így akár a per elvesztését is eredményezheti.
Ha közigazgatási joggal kapcsolatos kérdése lenne, keressen bármikor!
Kategóriák
Gábor fő profilját a polgári peres, illetve közigazgatási ügyekben történő peres képviselet ellátása képezi. 2018. január 1. napjától a hatékony peres képviselet ellátása az új polgári, illetve közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek köszönhetően nagymértékben megnehezedett a korábbi szabályozáshoz képest. Gábor jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkezik ezen a területen, mivel az új eljárásjogi szabályok hatályba lépésétől kezdve ellátja Ügyfeleinek képviseletét mind közigazgatási, mind polgári peres eljárásokban. Gábor a közigazgatási jogon belül elsősorban az építési, adójogi, illetve élelmiszerforgalmazással kapcsolatos perekben képviseli Ügyfeleit a közigazgatási hatóság, illetve a bíróság előtt.