Válságmenedzsment

Válságmenedzsment2020-04-14T16:31:32+00:00

A válság a termelésnek, a forgalomnak és a fogyasztásnak a zavaraiból keletkező gazdasági probléma, mely mindig értékek megsemmisítését vonja maga után.

Miért kell külsős szakértő?

A válság gyakori velejárója a pánik, de szinte állandó hozadéka egy módosult lelki és idegállapot. A krízist kezelni minden cégvezető számára nehéz, ráadásul a legjobb gazdasági szakember sem tudja objektíven, hideg fejjel értékelni a saját vállalkozását.

Ha a vállalkozásunk válságba került, azt nyilván nem szándékosan idézte elő a társaság vezetője, sőt, megpróbálta azt elhárítani, vagy a negatív befolyásolásait csökkenteni. Ha azonban valaki ezeket a sorokat olvassa, akkor minden bizonnyal ezektől a hatásoktól még nem tudta függetleníteni a cégét, tehát szükség van külső segítségre.

A külső szemlélő jellemzően objektív, tárgyilagos, elfogulatlan, és még laikusként is lehetnek jó meglátásai, amit a gazdálkodó szervezeten belülről nehéz észrevenni, azonban ha a külső személő/tanácsadó tapasztalt válságmenedzser, akkor a vállalkozásnak hatványozottan megnő a túlélési esélye.

A válságok fajtái

Amikor válságról beszélünk, úgy jellemzően pénzügyi problémákra gondolunk. Ez az elgondolás igaz is, mert a gazdasági életben minden visszavezethető a pénzre. Ha azonban csoportosítanunk kell, úgy elkülöníthetünk:

  • termelési válságot: kialakulásának az oka a túltermelés, mely termékek nem, vagy nem megfelelő áron értékesíthetők
  • hitelválságot: a fedezet vagy fedezeti mutatók csökkenése okozza, vagy egyéb ok, ami miatt a finanszírozó bizalma csökken
  • kereskedelmi válságot: a kereskedő nem megfelelően méri fel a piacot, vagy a piac változik hátrányosan, ami nem biztosítja a kellő áron és volumenben történő értékesítést
  • spekulációs válságot: pénz- és tőkepiaci szereplők helytelen helyzetfelméréséből és túlzott kockázatvállalásából adódó krízis

A válságkezelés folyamata

A válságkezelés egy rendkívül kreatív tevékenység, mely azonnali helyzetfelmérést, gyors döntéseket és következetes végrehajtást igényel.

Minden esetben vezetői konzultációval (helyzetfelmérés) indul, majd a vállalkozás könyveibe történő betekintés következik (mélységi elemzés), az elemzés eredményeként a pillanatnyi helyzet feltárása történik (helyzetértékelés), majd következik az igazi munka (problémamegoldás).

A problémamegoldás, azaz válságkezelés összetett tevékenység, hiszen jellemzően sok megoldás jöhet számításba, melyek közül megfelelő módon mérlegelve kell kiválasztani a legkedvezőbbet, netán a legkevésbé kedvezőtlent. Egy válságkezelés kimenetele annyira sokrétű lehet, hogy azokat felsorolni sem lehet, hiszen lehetséges, hogy egy-egy tényező megváltoztatásával azonnali eredmény érhető el, vagy összetett stratégiára van szükség, ami hosszabb időszak alatt oldja meg a problémákat (például csődvédelem kérhető), netán ha a vállalkozás már helyrehozhatatlan, akkor menteni kell, ami még menthető, sokszor pedig tervezni is kell az új életet a halál után.

Ami azonban közös pontja a válságmenedzsmentnek, az a szakemberigénye, akit a tapasztalat, a gyorsaság és a függetlenség jellemez. Ezt biztosítjuk mi Önnek.

Válságkezelés utáni vagy a válság megelőzését biztosító lépések

A válságkezelés után olyan vezetői döntéstámogató folyamatok következnek, melyekkel a válság is megelőzhető, ha ezt időben kezdjük el.

A folyamat során a cég működését, valamint bevétel- és költségszerkezetét elemezzük, majd modellezzük, miután vezetői döntést támogató kimutatásokat hozunk létre, amik napi pár másodperces odafigyelés mellett is biztosítják a vezetőknek a kontrollt.  A kimutatások tény/terv/bázis adatok együttes megjelenítése mellett mutatják, hogy a vállalkozás a kijelölt pályán mozog-e. Ha minden a terv szerint működik, akkor gyakorlatilag nincs teendő, míg ha nem várt változás következik be, úgy a probléma azonnal kezelhető, mivel ekkor még nem válságról beszélünk, hanem egy piaci tényező változásából adódó helyzetre reagálunk.

Példával élve, ha az látjuk, hogy a szállítmányozási költségeink elérték azt a sávhatárt, amire riasztást állítottunk be, akkor az árak változását – példánkban növekedését – vizsgálni kell. Az árváltozásnak háromféle oka lehet:

  1. beszállítói árnövekedés (egyedi) – Ebben az esetben vagy szolgáltatóváltás a megoldás, vagy áralkura kerülhet sor, hátrányosabb, ha elfogadjuk a hasznunk csökkenését vagy az eladási árakat növeljük.
  2. általános üzletági drágulás (globális) – Ilyenkor már csak a haszon csökkenése és az eladási árak növelése között választhatunk.
  3. a standard folyamatoktól való eltérés – Vizsgálni kell, hogy a jelenség eseti vagy folyamatos, ami alapján mérlegeljük a lehetőségünket, azaz az a) vagy a b) megoldás között dönthetünk.

A legfontosabb azonban az, hogy a változást azonnal érzékeltük és időben reagáltunk rá. Az ilyen folyamatkezelés segít elkerülni a kríziseket, lehetővé teszi, hogy a gazdasági versenyben főlénybe kerüljünk a konkurenciánkkal szemben, cégünk jól prosperáló, stabil vállalkozássá váljon.