Még ma is sokszor kérdés felénk, hogy mit lehet a Facebookon talált képekkel kezdeni.
A regisztrációkor elfogadjuk a felhasználási szabályokat, amik kifejezetten azt engedik meg, hogy a rendszer adta lehetőségekkel kezeljük a képeket. Szóval. megoszthatunk, kommentelhetünk, lájkolhtunk, ha a felhasználó ezt engedte az adatvédelmi beállításokban, de nem tölthetjük le, másra nem használhatjuk fel a fényképet, kivéve, ha ezt kifejezetten megengedte nekünk a felhasználó.
Ha mégis szabadon kezeljük a képeket, akkor a polgári törvénykönyv szerinti személyiségi jogi jogsértést követünk el, aminek a következménye lehet sérelemdíj fizetése is.
Mikor merülhet fel ez az eset:
Egy felhasználó megoszt a saját Facebook oldalán egy képet, de azzal az adatvédelmi beállítással, hogy csak az ismerősei lássák. Mi ezt lementjük és megosztjuk globális adatvédelmi beállítással, tehát a képet bárki láthatja.
Ha ugyanezt a képet a saját honlapunkra tesszük fel, ugyanígy jogsértést követünk el.
Ha a mi oldalunkra posztol valaki képet, mert pl. megkérjük erre vállalkozásként, akkor sem vihetjük ki a képet a Facebook platformról, azt reklám kampányban nem használhatjuk fel.
Összegezve, sokszor úgy érezzük, gondoljuk, hogy a Facebook maga a világ, ami ott megjelenik, az teljesen nyilvános tartalom. Közben pedig csak egy szolgáltatás, saját világ, ami nem egyenlő a teljes nyilvánossággal.
Munkáját a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóságnál kezdte, kiváló műszaki szakember kollégáinak köszönheti a műszaki és informatikai gondolkodásmód alapjait, azt, hogy ki tud lépni a sablonos és elavult jogi gondolkodásmód keretei közül.
Fontos számára a felhalmozódott tudás megosztása, ezért üzemelteti az informatikaijog.hu weboldalt, oktat a Milton Friedman egyetemen és segít szakértőként a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak. Gyakorlatban alkalmazható tanácsokkal segít eligazodni ügyfeleinek az adatvédelmi jog világában.
Mára sikerült elérnie, hogy megértse az ügyfeleit és ők is megértsék tolmácsolásában azt, hogy mit szeretne a jog mondani.