Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése (TOP Plusz-2.1.1-21)

By |2022-04-07T07:34:51+00:002021. november 23.|

 

Megyénként eltérő benyújtási dátum lehetséges a felhívás mellékleteként megjelent területspecifikus mellékletekben foglaltak szerint.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) stratégiai célja az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a globális erőfeszítésekhez. Bár a klímaváltozás alapvető okainak nagy része a városias térségekben összpontosul, a széndioxidkibocsátás csökkentés és az erőforrás-hatékonyság megvalósítása valamennyi településen kihívást jelent, így a város-vidék együttműködés is nagy szerepet kaphat a célkitűzések megvalósításában.

 

Pályázók köre

A Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:

  • Helyi önkormányzatok (GFO 321)
  • Megyei önkormányzat (GFO 321)
  • Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 322)
  • Helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 37)
  • Helyi önkormányzatok társulása (GFO 327)
  • Többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (GFO 11; 572; 573; 575; 576)

 

A felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség.

Önállóan nem, konzorciumi partnerként nyújthatnak be támogatási kérelmet az alábbi szervezetek:

  • Önkormányzati hivatal (költségvetési szerv) (GFO 325)
  • Nonprofit gazdasági társaság, szervezet (GFO 572; 573; 575; 576; GFO 599), amelyben az állam vagy önkormányzat – együttesen vagy külön, közvetve vagy közvetlenül – 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik
  • Vállalkozás (GFO 11), amelyben az állam vagy helyi önkormányzat – együttesen vagy külön, közvetve vagy közvetlenül – 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

 

Kizáró okok, speciális feltételek

Nem nyújthat be támogatási kérelmet:

  • Az ”ÁÚF 21-27” „Kizáró okok listája” c. részben felsoroltak.
  • nem rendelkezik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §-a szerinti öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programmal, amennyiben releváns.
  • nem rendelkezik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. §-a szerinti esélyegyenlőségi tervvel, amennyiben releváns.
  • Kizárólag olyan projektek támogathatóak, amelyek abszolút értékben csökkentik az országos üvegházhatású gázkibocsátást.

 

Kötelezettségek

Fenntartási kötelezettség:

  • a projekt megvalósítás befejezésétől számított 5 évig, a projekt megfelel az alábbi feltételeknek:
  1. az infrastruktúra valamely elemében kizárólag olyan tulajdonosváltás következhet be, amelynek eredményeként egy cég vagy közszférabeli szervezet jogosulatlan előnyhöz nem jut;
  2.  a művelet jellegében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben olyan lényeges változás nem következik be, amely veszélyezteti az eredeti célkitűzéseket.
  3. A SEAP felülvizsgálat, SECAP-pá történő átdolgozás illetve SECAP kidolgozás esetében elvárás, hogy a projekt pénzügyi befejezésétől számított 5 évig biztosítani kell a terv időszakos felülvizsgálatát és regisztráltságát a Polgármesterek Szövetségénél

 

  • A projekt fizikai befejezésére a megkezdésétől számított legfeljebb 36 hónap áll rendelkezésre.
  • A támogatást igénylőnek a fejlesztési elképzelés kidolgozása során kötelező a felhívás 8. fejezetében hivatkozott és mellékletként csatolt módszertani útmutató előírásainak megfelelő Projekt Tervet készíteni.
  • A projekt megvalósítása során kötelező szakirányú műszaki ellenőr alkalmazása.
  • A projekt tervezése során az alábbi fajlagos költségkorlátokat szükséges figyelembe venni:
  • Kizárólag olyan projektek támogathatóak, amelyekben szereplő épületekre a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 1. § (1) – (3) bekezdései alapján alkalmazható, és az összes hasznos alapterület meghaladja az 50 nm-t.
  • 20) A projektek által érintett épületek a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szerinti hiteles energetikai tanúsítványát el kell készíteni a projekt kivitelezési munkálatainak befejezése után is.

 

Támogatható tevékenységek köre

Önállóan támogatható tevékenységek

a) Többségi önkormányzati tulajdonú épületek, valamint a megyei önkormányzat (GFO 321) kisebbségi tulajdonában álló épületek, amelyek tekintetében egyúttal az állam a további (többségi) tulajdonos vonatkozásában:

  • Épületek energiahatékonyság-központú fejlesztése külső határoló szerkezeteik korszerűsítése által:
  • a külső határoló szerkezetek utólagos szigetelésével, beleértve a pince- és zárófödémeket vagy a fűtött tetőteret határoló szerkezeteket, valamint a talajon fekvő padlót és a lábazatot,
  • az épületszerkezeti elemek vízszigetelésével, amennyiben az 7.4 pont szerinti fajlagos költséghatároknak az megfelel,
  • kizárólag a homlokzati hőszigeteléssel érintett homlokzaton elhelyezkedő rossz állapotú csapadékvíz csatorna cseréje,
  • külső nyílászárók cseréjével vagy korszerűsítésével (pl. hővisszanyerős szellőzővel ellátott ablakokra történő csere),
  • az épületek nyári, passzív hővédelmének javításával,
  • műemléki illetve a helyi védelem alatt álló épületek esetében a homlokzatok fűtött tér felé eső (belső oldali) hőszigetelésével, amennyiben a műemléki vagy a helyi védettség alátámasztásra, illetve a páratechnikai számítás benyújtásra kerül.

b) Fosszilis energiahordozó alapú hőtermelő berendezések korszerűsítése, cseréje, és/vagy a kapcsolódó fűtési és HMV rendszerek korszerűsítése, amennyiben az épület legalább a felhívás megjelenésekor hatályos 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába esik:

  • Hőtermelő berendezések korszerűsítése, cseréje: meglévő fosszilis alapú hőtermelő cseréje korszerűbb fosszilis alapú hőtermelőre vagy biomassza kazánrendszer telepítése;
  • fosszilis vagy vegyes (fosszilis és megújuló egyaránt) alapú távhőellátásban részesülő épületeknél a kedvezményezett tulajdonában lévő szekunder oldali gépészeti elemek korszerűsítései, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő, jellemzően primer oldali gépészeti elemek kivételével, mert azok felújítása egyéb forrás igénybevételével a KEHOP Plusz programból történhet. Továbbá a távhőszolgáltatás helyett más hőtermelő beépítése, azaz a távhőszolgáltatásról való leválás nem támogatott,
  • fűtési és HMV rendszer korszerűsítése, cseréje,
  • VRF típusú fűtési rendszer kiépítése, kizárólag korábban is fűtött épületrészekben, – hőleadó berendezések korszerűsítése, cseréje,
  • szükség esetén a kapcsolódó kéménytechnikai fejlesztések elvégzése,
  • épületgépészeti intelligens szabályzási rendszerek kiépítése, fejlesztése (épületek energetikai szabályzását, vezérlését biztosító rendszerek fejlesztése, hiányuk esetén ezek kiépítése, az ehhez szükséges mérési pontok kialakítása, központi épületenergiamenedzsment rendszerek kialakítása, a mérési eredmények gyűjtését, feldolgozását, megjelenítését biztosító fejlesztések megvalósítása).

c) Napkollektorok telepítése és hőközlő rendszerre kötése, amennyiben az energiaforrást alkalmazni kívánó épület legalább a felhívás megjelenésekor hatályos 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába esik:

  • Napsugárzás energiatartalmát hasznosító berendezés és a kapcsolódó szerkezeti- és tartóelemek beszerzése és telepítése; statikai szakvélemény alapján a tetőszerkezet érintett teherhordó elemeinek megerősítése; az épületgépészeti rendszerben működéshez szükséges eszközök, berendezések telepítése (pl.: kollektorköri vezérlőegység, termosztatikus szabályozószelep, tágulási tartály, hőcserélős melegvíztároló, hőátadó rendszer gépészeti elemei, szigetelt csővezeték rendszer, szivattyúk).

d) Maximum háztartási méretű kiserőmű (HMKE) fotovillamos rendszer kialakítása:

  • Napelemek és tartóelemeik beszerzése és telepítése; statikai szakvélemény alapján a tetőszerkezet érintett teherhordó elemeinek megerősítése; a helyi elektromos rendszerhez illetve a hálózathoz való csatlakozáshoz szükséges elemek (pl. inverter, kétirányú mérő) beszerzése, a belső csatlakozáshoz elengedhetetlenül szükséges hálózatfejlesztés és kiépítésének költségei, a megtermelt villamos energiát mérő-rögzítő eszközök, a napelemek telepítéséhez nélkülözhetetlen hálózati teljesítmény bővítés költségei elszámolhatók a napelem tevékenység részeként. Kizárólag védelmi kockázatelemzéssel igazolt esetben a projektben telepítendő napelemek villám- és túlfeszültség elleni védelmének kiépítése.

e) Hőszivattyú rendszerek telepítése és hőközlő rendszerre kötése, amennyiben az energiaforrást alkalmazni kívánó épület legalább a felhívás megjelenésekor hatályos 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról rendelet szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába esik:

  • Primer és szekunder oldalak kialakítása; beüzemelés, hőszivattyú energiaellátását biztosító energiavételezési pontok kialakítása, szabályzó rendszer kialakítása, monitoring rendszer kialakítása és telepítése, amellyel a COP, SPFprim értékek számíthatók és ellenőrizhetők, Thermal Response Test (TRT) elvégzése, a berendezés telepítése.

f) Fosszilis- vagy vegyes- (fosszilis és megújuló egyaránt) vagy tisztán megújuló energiaforrásokból táplálkozó helyi közösségi fűtőműre vagy hulladékhőt hasznosító rendszerre való csatlakozás megteremtése, amennyiben az energiaforrást alkalmazni kívánó épület legalább a felhívás megjelenésekor hatályos 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába esik, továbbá ezen tevékenységekre más konstrukcióban nem igényeltek támogatást. Nyilatkozattal szükséges igazolni, hogy a csatlakozás nem a felhívás 6.1. pont j)-ben leírt módon valósul meg.

    • a csatlakozáshoz szükséges bekötővezeték megépítése a primer oldali hőfogadóig,
    • a csatlakozáshoz szükséges primer oldali hőfogadó rendszer kialakítása/felújítása beleértve a hőellátó rendszerhez (szekunder rendszer) való csatlakozás kiépítését,
    • a rendelkezésre álló erőművi, ipari hulladékhő, pl. kondenzációs hő, füstgázhő, sarjúgőz, stb. mint alternatív energiaforrás hasznosítása, ezen energiaforrást alkalmazni kívánó épület rendszerre csatlakoztatásával

g) Megyei önkormányzati konzorciumvezetői szinten összefogott és koordinált, a helyi önkormányzati konzorciumi tagok Fenntartható Energia Akciótervének (SEAP) felülvizsgálata illetve átdolgozása Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvé (SECAP) vagy a saját SECAP-juk kidolgozása és/vagy a megye területén működő Helyi Fejlesztési Stratégiával rendelkező vidékfejlesztési közösségek SECAP-jainak összefogása

  • A helyi önkormányzat, mint konzorciumi tag által a saját akciótervének vonatkozásában végzendő szükséges adatgyűjtések, felmérések elvégzése, az akcióterv (SEAP) felülvizsgálata és átdolgozása, vagy a saját SECAP kidolgozása, továbbá a tag csatlakozása a Covenant of Mayors (Európai Polgármesterek Szövetsége) szervezethez és annak vonatkozó programjához;
  • A megye területén működő Helyi Fejlesztési Stratégiával rendelkező vidékfejlesztési közösségek – akik nem lehetnek konzorcium tagjai – SECAP-jainak kidolgozása és a közösség csatlakozása az Európai Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) szervezethez és annak vonatkozó programjához.

h) Városok energiahatékonyságának növelése érdekében okos hálózat (smart grid) és okos mérés (smart metering) rendszer létrehozása

  • Önkormányzati tulajdonú épületek és intézmények energia ellátását (villamos- és hőenergia) megvalósító egységek egy irányítási rendszerbe, hálózatba kötése, és ennek működéséhez szükséges városi szintű integrált energia menedzsment, monitoring és irányítási rendszer bevezetése (smart metering és smart grid). A smart grid és a smart metering rendszer megvalósítása csak együttesen lehetséges, azok e tekintetben egymástól nem elválaszthatók, kivétel, ha jelen felhívásban pilot projekt keretében kizárólag smart metering rendszer kerül kialakításra.

 

Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek

  1. Akadálymentesítés – amennyiben releváns;
  2. Azbesztmentesítés – amennyiben releváns;
  3. Nyilvánosság biztosítása;
  4. Képzési anyag kidolgozása, képzés tartása;
  5. Műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megőrzése – amennyiben releváns;

 

Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek

a) Fosszilis energiahordozó alapú hőtermelő berendezések korszerűsítése, cseréje, és/vagy a kapcsolódó fűtési és HMV rendszerek korszerűsítése, amennyiben az épület nem esik legalább a felhívás megjelenésekor hatályos 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába. Hőtermelő berendezések korszerűsítése, cseréje: meglévő fosszilis alapú hőtermelő cseréje egy korszerűbb fosszilis alapú hőtermelőre vagy biomassza kazánrendszer telepítése;

  • Fosszilis vagy vegyes (fosszilis és megújuló egyaránt) alapú távhőellátásban részesülő épületek szekunder oldali gépészeti korszerűsítései, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő, jellemzően primer oldali gépészeti elemek kivételével, mert azok felújítása a KEHOP Plusz programból történhet. Nem támogatható továbbá a távhőszolgáltatás helyett más hőtermelő beépítése, azaz a távhőszolgáltatásról való leválás;
  • A fűtési és HMV rendszer korszerűsítése, cseréje;
  • VRF típusú fűtési rendszer kiépítése, kizárólag korábban is fűtött épületrészekben;
  • Hőleadó berendezések korszerűsítése, cseréje;
  • Szükség esetén a kapcsolódó kéménytechnikai fejlesztések;
  • Épületegyüttes hőenergetikai rendszerének épületekre történő szétválasztása hőtermelő helyiség kialakításával, gázvezeték kiépítésével, amennyiben a fejlesztés utáni külön hőenergetikai rendszerrel rendelkező épületek összesített számított energiafogyasztása kevesebb, mint a fejlesztés előtti állapotban lévő épületegyüttes energiafogyasztása, azaz a szétválasztás energia megtakarítással jár;
  • Egymáshoz közel eső, önálló hőenergetikai rendszerrel rendelkező épületek épületegyüttessé alakítása közös hőenergetikai rendszer megvalósításával, amennyiben a fejlesztés utáni közös hőenergetikai rendszerrel rendelkező épületegyüttes számított összesített energiafogyasztása kevesebb, mint a fejlesztés előtti állapotban lévő épületek energiafogyasztása, vagyis az egyesítés energia megtakarítással jár;
  • Épületgépészeti intelligens szabályzási rendszerek kiépítése, fejlesztése. Ennek keretében épületek energetikai szabályzását, vezérlését biztosító rendszerek fejlesztése, hiányuk esetén ezek kiépítése, az ehhez szükséges mérési pontok kialakítása, központi épületenergia-menedzsment rendszerek kialakítása, a mérési eredmények gyűjtését, feldolgozását, megjelenítését biztosító fejlesztések megvalósítása.

b) Napkollektorok telepítése és hőközlő rendszerre kötése, amennyiben az energiaforrást alkalmazni kívánó épület nem esik legalább a felhívás megjelenésekor hatályos 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába:

  • Napsugárzás energiatartalmát hasznosító berendezés és a kapcsolódó szerkezeti-és tartóelemek beszerzése és telepítése; statikai szakvélemény alapján a tetőszerkezet érintett teherhordó elemeinek megerősítése; az épületgépészeti rendszerben működéshez szükséges eszközök, berendezések telepítése, például kollektorköri vezérlőegység, termosztatikus szabályozószelep, tágulási tartály, hőcserélős melegvíztároló, hőátadó rendszer gépészeti elemei, szigetelt csővezeték rendszer, szivattyúk.

c) Hőszivattyú rendszerek telepítése és hőközlő rendszerre kötése, amennyiben az energiaforrást alkalmazni kívánó épület nem esik legalább a felhívás megjelenésekor hatályos 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába: Primer és szekunder oldalak kialakítása; beüzemelés, hőszivattyú energiaellátását biztosító energiavételezési pontok kialakítása, szabályzó rendszer kialakítása, monitoring rendszer kialakítása és telepítése, amellyel a COP, SPFprim értékek számíthatók és ellenőrizhetők; Thermal Response Test (TRT) elvégzése, a berendezés telepítése.

d) Fosszilis- vagy vegyes- (fosszilis és megújuló egyaránt) vagy tisztán megújuló energiaforrásokból táplálkozó helyi közösségi fűtőműre, vagy hulladékhőt hasznosító rendszerre való csatlakozás megteremtése (a nem támogatható tevékenységek pont j)-ben leírtak kivételével), amennyiben az energiaforrást alkalmazni kívánó épület nem esik legalább a felhívás megjelenésekor hatályos 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába, továbbá ezen tevékenységekre más konstrukcióból nem igényeltek támogatást. Nyilatkozattal szükséges igazolni, hogy a csatlakozás nem a felhívás a nem támogatható tevékenységek pont j)-ben leírt módon valósul meg.

  • a csatlakozáshoz szükséges bekötővezeték megépítése a primer oldali hőfogadóig,
  • a csatlakozáshoz szükséges primer oldali hőfogadó rendszer kialakítása/felújítása beleértve a hőellátó rendszerhez (szekunder rendszer) való csatlakozás kiépítését,
  • a rendelkezésre álló erőművi, ipari hulladékhő, pl. kondenzációs hő, füstgázhő, sarjúgőz, stb. mint alternatív energiaforrás hasznosítása, ezen energiaforrást alkalmazni kívánó épület rendszerre csatlakoztatásával

e) Az adott épülethez kapcsolódó, már meglévő, kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése;

  • Világítótest és kapcsolódó villamos és rögzítő szerkezeti elemek beszerzése, beszerelése;
  • Az érvényben lévő szabályozásnak nem megfelelő, kizárólag a korszerűsítés megkezdése előtt meglévő elektromos vezeték-szakaszok felújítása vagy cseréje, amennyiben azok jelen tevékenység keretében érintetté válnak. Új vezetékszakaszok kiépítése nem támogatható;
  • Vezérlés, automatika beszerzése és beépítése;
  • Intelligens világítási rendszerek kiépítése

f) Központi szellőző- és légkondicionáló rendszerek korszerűsítése;

  • Meglévő, központi szellőző- és légkondicionáló berendezések korszerűsítése vagy cseréje;
  • VRF típusú hűtési rendszer kiépítése, kizárólag korábban is hűtött épületrészekben;
  • Hővisszanyerő berendezés beépítése;
  • Hővisszanyerős szellőzőrendszer kiépítése;
  • Légcsatornák, vezetékek felújítása, szigetelése illetve, indokolt esetben, cseréje;
  • Nyílászáró cseréhez kapcsolódóan fellépő, az adott támogatható funkciót ellátó helyiségben már meglévő, speciális tevékenységek (pl. vegyi fülkék, laborok, de ide nem tartozóan a konyhai munkával, főzéssel/melegítéssel kapcsolatos tevékenység) folytatásához, gázterv alapján igazoltan előírt, helyi hő és füstelszívó rendszer kiépítése, amennyiben nyílászáróba építhető automata légbeeresztők alkalmazása igazoltan nem elégséges megoldás.

 

Elszámolható költségek

1. Projektelőkészítés költségei

  • Előzetes tanulmányok, engedélyezési dokumentumok költsége
  • Közbeszerzés költsége
  • Egyéb projektelőkészítéshez kapcsolódó költség

2. Beruházáshoz kapcsolódó költségek

  • Építéshez kapcsolódó költségek
  • Eszközbeszerzés költségei
  • Immateriális javak beszerzésének költsége

3. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei

  • Műszaki ellenőri szolgáltatás költsége
  • Műszaki jellegű szolgáltatások költsége
  • Képzéshez kapcsolódó költségek (pl. épülethasználók képzése)
  • Egyéb szakértői szolgáltatás költségei
  • Marketing, kommunikációs szolgáltatások költségei
  • Kötelezően előírt nyilvánosság biztosításának költsége
  • Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó bérleti díj
  • Egyéb szolgáltatási költségek

4. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei

  • Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás
  • Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség

5. Projekt menedzsment költségek

  • Projektmenedzsment személyi jellegű ráfordítása
  • Projektmenedzsmenthez kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség
  • Projektmenedzsmenthez igénybevett szakértői szolgáltatás díja
  • Egyéb projektmenedzsment költség

6. Adók, közterhek (ide nem értve a le nem vonható áfát)

7. Tartalék

 

Projekt területi korlátozása

A megvalósítás helyszíne a terület-specifikus mellékletek szerinti megyék települései.

 

Támogatás mértéke

max. 100%

 

Támogatás összege

Megyénként eltérő minimum és maximum támogatási összeg lehetséges a felhívás mellékleteként megjelent területspecifikus mellékletekben foglaltak szerint.

 

Cikk írója: