A vagyonkezelő alapítvány

By |2021-07-29T12:38:57+00:002021. július 29.|

Az alapítvány új változata került bevezetésre a magyar jogban 2019-ben, a vagyonkezelő alapítvány.[1] A vagyonkezelő alapítványoknak két altípusát szabályozza a Vkatv., így a kedvezményezettek vagy a közérdekű célra létesített változatát. A szabályozás rendszere tekintetében az általános előírások minkét altípusra irányadók, míg a közérdekű vagyonkezelő alapítványra ehhez képest különös szabályokat is meghatározott a jogalkotó.

A magyar jogrendszerbe bevezetésre került a vagyonkezelő alapítvány intézménye tovább bővítette a vagyontervezésre, vagyonkezelésre, generációs vagyontranszferre és vagyonvédelemre alkalmas jogi eszközöket. A bizalmi vagyonkezelés és az alapítvány elemeinek összekapcsolása újdonságnak számít a magyar magánjogban, azonban a külföldi példák alapján kifejezetten üdvözlendő. Az új típusú alapítvány jelentősen hozzájárulhat a magyar gazdaság versenyképességéhez.

[1] A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: „Vkatv.”)

 

Az alábbiakban a magáncélra alkalmazható vagyonkezelő alapítvány legfontosabb strukturális kérdéseit és egyes részletszabályait tekintjük át.

 

vagyonkezelő

 

1.Az alapítás

Általános előírás, hogy a vagyonkezelő alapítvány az alapító által alapításkor rendelkezésre bocsátott vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható. A vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként a javára az alapításkor átadott, illetve a későbbiekben bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését is végezheti.

Az alapító a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adásáról az alapító okiratba foglalt egyoldalú jognyilatkozattal is rendelkezhet, és ilyen esetben nincs szükség az alapító és a vagyonkezelő alapítvány közötti szerződés megkötésére. Ebben az esetben az alapító okirat rendelkezhet úgy, hogy a vagyonrendelő utasításadási jogot tartson fenn a maga számára.[2]

Az alapító okiratban az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető céljait és elveit is rögzíteni kell, de az alapító az alapító okirathoz – annak részeként – mellékelheti a befektetési szabályzatot is, amely tartalmazza az alapítványi vagyont alkotó portfólió meghatározását, a kockázatkezelést, a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot.

A vagyonkezelő alapítvány esetében is irányadó az, hogy a Ptk. jogi személyekről szóló könyvében található szabályok esetében a diszpozitivitás érvényesül elsősorban.[3] Ez azt jelenti, hogy az alapítók az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során az alapító okiratban eltérhetnek a Ptk. szabályaitól. Az eltérés azonban ezekben a tárgykörökben sem megengedett, ha azt jogszabály kifejezetten tiltja, továbbá, ha az alapítvány hitelezőinek, munkavállalóinak vagy az alapítók kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, illetve ha a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.[4]

Kiemelendő, hogy a vagyonkezelő alapítvány által létesített vagyonkezelési jogviszony nem tartozik a Bvktv. hatálya alá, így pl. a jogviszonyt nem kell a Magyar Nemzeti Banknak nyilvántartásba vennie, ellentétben az eseti bizalmi vagyonkezeléssel.[5] Ugyanakkor a Ptk.-nak a bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó egyes rendelkezései a vagyonkezelő alapítvány esetében is irányadók.

[2] Eltérően a Ptk. 3:316. §-ába foglaltaktól
[3] Lásd a III. fejezet 1.1. pontjában írtakat
[4] Ptk. 3:4. §-a
[5] Vkatv. 2. § (3) bekezdés b) pontja

 

2.Az alapító személye és jogai

Az alapító az alapítvány létrehozását követően az alapítvány működésére alapvetően két esetkörben jogosult ráhatást gyakorolni. Az alapító jogosult az alapítványt alapító okiratának módosítására, a másik fontos jogkör pedig az alapítvány egyes szerveiben tisztséget betöltő személyek visszahívása, új személyek kijelölése.

Az alapítvány egy önálló jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amely mint célszervezet, egy tartós cél szolgálatára van rendelve. Az alapítvány tehát az alapítójától mind vagyonjogilag, mind pedig szervezetileg elkülönül. A létrejöttét követően az alapítótól függetlenné válik és az alapító okirat, valamint a jogszabályok adta keretek között működik.

A magyar szabályozás alapján a vagyonkezelő alapítvány alapítója az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti, vagy ha alapítói jogait az alapító okiratban fenntartotta vagy abban arról nem rendelkezett, e jogait az alapítványra átruházhatja. A kuratórium az alapítói jogokat egyes ügyekben a törvényben meghatározott módon gyakorolja.

Ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről – e tisztségek megüresedése esetén – a kuratórium a felügyelő bizottsággal együttesen határoz akként, hogy a döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges (kooptálás). A vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagjainak, illetve elnökének visszahívásáról a kijelölésükkel azonos módon hozható döntés azzal, hogy a visszahívás joga az alapító okiratban feltételekhez köthető, illetve korlátozható.

 

vagyonkezelő

 

3.A kedvezményezettek és jogaik

A jogalkotó nem biztosított a kedvezményezett részére az alapítvány vagyonára nézve olyan jogcímet, ami alapján tulajdonjogi igényt lehetne érvényesítenie. Ha a kedvezményezett és annak jogosultsága egyértelműen meg van határozva, úgy is legfeljebb kötelmi igényt érvényesíthet az alapítvánnyal szemben. Azonban, ha bármilyen bizonytalanság állna fenn a kedvezményezett igénye kapcsán, úgy azt egy jövőbeni bizonytalan várománynak kell tekinteni.

 

4.Az alapítvány vagyona

A magyar szabályozás alapján a vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni, és azt már az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani.[6] Az alapítványi induló vagyon minimumának meghatározása során a jogalkotó abból indult ki, hogy az ilyen alapítványok működéséhez a magas tőke elengedhetetlen.[7] Az alapító az alapító okiratban meghatározhatja továbbá az alapítvány javára rendelt vagyonnak azt a mértékét, amely alá a vagyonkezelő alapítvány vagyona nem csökkenhet, ez a tőkeminimumnál kevesebb nem lehet, és meghatározás hiányában a tőkeminimumot kell ilyennek tekinteni.

A magyar jogban meghatározott tőkeminimum nemzetközi viszonylatban meglehetősen magasnak minősül, azonban figyelembe véve egy ilyen típusú alapítvány működési költségeit, ez indokoltnak tekinthető.

[6] Vkatv. 3. § (1) bekezdése
[7] Lásd a Vkatv. miniszteri indokolásának a 3. §-át

 

5.Az alapítvány kezelő szerve

A vagyonkezelő alapítvány ügyvezetését legalább öt természetes személyből álló kuratórium látja el, azonban a magáncélra létesített vagyonkezelő alapítvány esetében lehetőség van ettől eltérni, ami azt jelenti, hogy annál kisebb létszámú kuratórium is létesíthető. Egyebekben jórészt a Ptk.-beli szabályok irányadók a kezelő szerv működésére, így annak csak természetes személy tagjai lehetnek, valamint meg kell felelniük a törvényi összeférhetetlenségi előírásoknak.

 

vagyonkezelő

 

6.Az alapítvány ellenőrző szerve és az alapítványi vagyonellenőr

Vagyonkezelő alapítvány esetén a Vatv. szerint felügyelőbizottság kijelölése és annak működése, továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező. Az alapító okirat a kuratórium és a felügyelőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg. A magáncélra létesített vagyonkezelő alapítványok esetében a felügyelő bizottság szerepét az alapítványi vagyonellenőr is betöltheti.

Az alapítók az alapító okiratban három természetesen személy tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. A Ptk.-nak ez a szabálya diszpozitív, így nincs akadálya annak, hogy a felügyelő bizottság tagjainak száma meghaladja a három főt, vagy akár egy vagy két tagból álljon ez a testület. Az első felügyelőbizottság tagjait az alapító okiratban kell kijelölni, ezt követően az alapító vagy az alapítói jogokat gyakorló választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

Ha az alapító az alapítói jogok gyakorlására a kuratóriumot jelölte ki, illetve e jogait az alapítványra ruházta át, az alapító az alapító okiratban egy személyt köteles kijelölni abból a célból is, hogy e jogok gyakorlását és az alapítvány – alapító okiratban meghatározott céljainak megfelelő – vagyongazdálkodását az alapítvány ellenőrző szervétől függetlenül figyelemmel kísérje (alapítványi vagyonellenőr, protector).

Az alapító az alapító okiratban az alapítványi vagyonellenőr kijelölésére feljogosíthatja a vagyonkezelő alapítványt is, ebben az esetben az alapítványi vagyonellenőr kijelölésének, illetve megbízásának ügyében a kuratórium és a felügyelőbizottság együttesen határoz, a kijelöléshez, illetve a megbízáshoz azonban a nyilvántartó bíróság jóváhagyása szükséges.[8] Ha a felügyelőbizottság működése vagy eljárása nem felel meg a törvényben vagy az alapító okiratban foglaltaknak, az alapítványi vagyonellenőr felhívja az érintett alapítványi szervet a szabályszerű működésre. Amennyiben az érintett szerv a felhívásnak nem tesz eleget, az alapítványi vagyonellenőr törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a nyilvántartó bíróságnál.

[8] Az alapítványi vagyonellenőrre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat lásd a Vkatv. 7. § (3) bekezdésében

 

7.A vagyonkezelő alapítvány nyilvántartásba vétele és megszűnése

A vagyonkezelő alapítvány létesítése az alapító okirat elkészítésével és az alapítók általi aláírásával kezdődik, majd a bíróság általi nyilvántartásba vételével zárul. A magyar szabályozás összetett ebben a tekintetben, az alábbi jogforrásokat együtt kell alkalmazni:

  • a Ptk.-nak a jogi személyekre vonatkozó általános előírásait,[9]
  • a Ptk.-nak az alapítvány létesítésére vonatkozó speciális szabályait,[10]
  • a Cnytv.-ben a civil szervezetekre áltatában irányadó rendelkezéseket,[11]
  • a Cnytv.-ben az alapítványokra vonatkozó különös rendelkezéseket.[12]
  • a Vatv. rendelkezéseit a vagyonkezelő alapítvány létesítésére vonatkozó speciális előírások vonatkozásában.[13]

 

Az alapítás második fázisa a bejegyzési kérelemnek és az ahhoz kapcsolódó iratoknak az illetékes bírósághoz való benyújtásával kezdődik. Az alapítvány esetében fontos kiemelni, hogy ekkor az alapítvány még nem jogképes, a kérelem benyújtásának nincsenek olyan jogi hatásai, mint a gazdasági társaságok esetében (előtársaság), amelyek alapján az alapítvány már jognyilatkozat megtételére jogosult lenne. A bíróság nemperes eljárásban dönt kérelemről és az alapítvány a nyilvántartásba való jogerős bejegyzésével nyeri el jogi személyiségét.

A vagyonkezelő alapítvány megszűnése tekintetében a nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetére speciális rendelkezés, hogy az alapítói jogot gyakorló alapító kérelmére is megszüntethető, eltérően az alapítványokra vonatkozó általános szabályoktól. Fontos kiemelni azonban, hogy az alapítvány megszűnése nem érinti a kedvezményezettek javára már megállapított és esedékessé vált kötelezettségek teljesítését. Szintén kiemelendő, hogy a vagyonkezelő alapítvány megszűnik abban az esetben is, ha a vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét.

[9] Lásd különös a Ptk. 3:5. §-át.
[10] Különösen a Ptk. 3:378 – 3:383. §-ai.
[11] Lásd különösen a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény („Cnytv.”) 21. és 35. §-át.
[12] Cnytv. 48-49. §-ai.
[13] Vatv. 1.§

 

Cikk írója:
Bizalmi vagyonkezelés
Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda
A Magyar Tudományos Akadémia doktora (DSc), tanszékvezető egyetemi tanárként oktatói tevékenységet folytat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, továbbá a Károli Gáspár Református Egyetem magántanára.

A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatosan az elmúlt időszakban mind tudományos, mind gyakorlati tevékenységet folytatott, ezek mellett a vonatkozó jogszabályok előkészítésében, valamint a tárgykör oktatásában is részt vett. Több könyv szerzője és társszerzője. Számos tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön.

Az Igazságügyi Minisztérium felkérésre szakértőként részt vett a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos jogalkotásban is.
A Budapesti Ügyvédi Kamara oktatási bizottságának szervezésében az Ügyvédakadémia “Az ügyvéd, mint bizalmi vagyonkezelő” képzésének felelős szervezője és előadója. Számos hazai és nemzetközi tudományos konferencián vett részt és tartott előadást a bizalmi vagyonkezelésről meghívott előadóként.

Elnöke STEP Hungary – Magyarországi Bizalmi Vagyonkezelők és Örökléssel Foglalkozó Szakemberek Egyesületének, tagja a Society of Trust and Estate Practitioners elnevezésű nemzetközi szervezetnek és a The International Academy of Estate and Trust Law nemzetközi egyesületnek.