Előfordul, hogy a kismama a baba születése előtt nem rendelkezett a CSED és a GYED igénybevételéhez szükséges feltételekkel, így ezen ellátásokra nem szerzett jogosultságot.

Például az ellátásra való jogosultságot megelőző 2 éven belül nem volt legalább 365 napig biztosított vagy a gyermeke születésekor nem rendelkezett biztosítottsággal és az a szülést megelőzően több, mint 42 nappal szűnt meg.

Ebben az esetben sem marad a szülő állami ellátás nélkül, ilyenkor a szociális alapon gyermekgondozást segítő ellátást (GYES) vehet igénybe.

Vannak viszont olyan élethelyzetek, amelyek esetén a szülő elveszíti az ellátásra való jogosultságát:

• ha a gyermek fél éves kora előtt keresőtevékenységet folytat
• a gyermeket fél éves kora előtt napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el
• előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés alatt áll
• ha a gyermeket átmenetileg vagy tartósan szociális intézményben helyezték el

A GYES a gyermek születésének napjától 3 éves koráig jár, ikrek esetén a gyermekek tankötelessé válásának évéig, míg tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetén a gyermek 10. életévének betöltéséig kerül folyósításra.

Az ellátás havi összege a nyugdíjminimum összegével egyezik meg, ami egy gyermek esetén bruttó 28.500 Ft. Ikergyermekek esetén ennek 200%-a jár, hármasikrek esetén pedig a 300%.

A megállapított bruttó ellátásból 10%-os nyugdíjjárulék kerül levonásra, így egy gyermek esetén GYES nettó összege 25.650 Ft.

A Szociális alapon milyen anyasági ellátást vehet igénybe a szülő? bejegyzés először EcoCreative-én jelent meg.

A keresőképtelenségnek különböző okai lehetnek, amelyet az orvos a kiadott igazoláson törvényben meghatározott kóddal jelöl:

• 1-es kód: Üzemi baleset
• 2-es kód: Foglalkozási megbetegedés
• 3-as kód: Közúti baleset
• 4-es kód: Egyéb baleset
• 5-ös kód: Beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség
• 6-os kód: Terhesség / szülés miatti keresőképtelenség
• 7-es kód: Közegészségügyből foglalkoztatásától hatósági elkülönítés miatti keresőképtelenség
• 8-as kód: Egyéb keresőképtelenség
• 9-es kód: Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség

Ha a biztosított munkavállaló keresőképtelenné válik, úgy egy évben a keresőképtelensége első 15 munkanapjára betegszabadságra jogosult, amelyet kezelőorvosi – vagy kórházi ellátás esetén kórházi – igazolással szükséges alátámasztania.

A betegszabadság idejére a távolléti díjának 70%-a jár, amelyet a munkáltató fizet meg részére. Ez a díjazás bérjövedelemként adózik, tehát a munkavállalót terheli 15%-os személyi jövedelemadó és 18,5% TB járulék, valamint a munkáltatónak is keletkezik 13%-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége.

Abban az esetben, ha a keresőképtelensége meghaladja éves szinten a 15 munkanapot (vagy évközi belépő esetén ennek időarányos részét), úgy a 16. naptól már táppénzre jogosult a foglalkoztatott.

Azonban vannak olyan keresőképtelenségi kódok, amelyek esetén a munkavállaló a keresőképtelensége első napjától táppénzre jogosult, és betegszabadság nem jár részére.

Ide sorolandó:

• 1-es kód: Üzemi baleset
• 2-es kód: Foglalkozási megbetegedés
• 5-ös kód: Beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség
• 6-os kód: Terhesség / szülés miatti keresőképtelenség
• 7-es kód: Közegészségügyből foglalkoztatásától hatósági elkülönítés miatti keresőképtelenség
• 9-es kód: Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség

A táppénz összege a betegszabadságra járó díjazással szemben nem munkanapokra, hanem naptári napokra jár. Mértéke a naptári napi alap 50 vagy 60 %-a, amely függ a biztosításban töltött időtől és hogy a magánszemély kórházi ápolásban részesült-e.

A munkavállaló részéről a megállapított bruttó táppénzből csak 15%-os személyi jövedelemadó kerül levonásra, míg a munkáltató a bruttó táppénz 1/3-át táppénz hozzájárulás jogcímén köteles megfizetni az adóhatóságnak.

A Betegség esetén milyen díjazásra vagyok jogosult? bejegyzés először EcoCreative-én jelent meg.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény (Tbj. tv.) tételesen felsorolja, hogy ki minősül biztosítottnak.

A teljesség igénye nélkül biztosítottnak minősül:

• az alkalmazottként foglalkoztatott (pl. munkaviszony, nevelőszülői jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony)
• az egyéni vállalkozó
• a társas vállalkozó
• az egyházi személy
• a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tag
• a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek (pl. megbízási jogviszony)
• a mezőgazdasági őstermelő
• a választott tisztségviselő
• vagy az a személy, akire az európai közösségi szabályok szerint a magyar TB jogot kell alkalmazni.

A biztosítás az alapjául szolgáló jogviszony kezdetének napjával jön létre, és a jogviszony megszűnését követően még határozott ideig fennáll. Ezt nevezzük passzív jogon való jogosultságnak. Passzív jogon legfeljebb 45 napon keresztül marad biztosított a magánszemély, amelynek tényleges tartamát az alábbi feltételek befolyásolják:

• Abban az esetben, ha a magánszemély biztosítotti jogviszonya legalább 45 napig fennállt, úgy a jogviszony megszűnését követően még 45 napon keresztül passzív jogon biztosított marad és jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.
• Ha a biztosítás rövidebb volt, mint 45 nap, úgy a jogviszony megszűnését követően annyi napig marad biztosított, ahány nap biztosítotti jogviszonnyal rendelkezett. A magánszemély 25 napig állt munkaviszonyban, így a munkaviszony megszűnését követően passzív jogon 25 napig marad biztosított.
• Ha a 45 napnál rövidebb ideig tartó jogviszony kezdetét megelőző 30 napon belül a magánszemélynek véget ért olyan jogviszonya, amely legalább 45 napon keresztül fennállt, úgy jogosult a teljes 45 napig tartó passzív biztosítottságra.

Kivételt képez az az eset, amikor a magánszemélynek nem megszűnik a jogviszonya, hanem maga a biztosítottsága szünetel. Pl. fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. Ebben az esetben az első naptól kezdve nem lesz biztosított, nem érvényesül a passzív jogon járó biztosítottság és járulékot kell fizetnie maga után.

Az a magánszemély, aki nem biztosított egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett, amelynek havi összege 2021-ben 8.000 Ft, naptári naponként 270 Ft.

A járulék megfizetésével tud jogosultságot szerezni az egészségbiztosítás egészségügyi ellátásaira.

2021.07.01-től kezdődően érvénytelenné válik a magánszemély TAJ száma, így nem jogosult a szolgáltatások igénybevételére sem, ha nem fizeti maga után a járulékot és a felhalmozódott tartozása eléri a 6 havi járulék összegét, azaz 2021-ben a 48.000 Ft-ot. Azok a személyek, akiknek a TAJ száma érvénytelen – azaz biztosítottsággal nem rendelkeznek –, az egészségügy ellátásait csak díjfizetés ellenében vehetik igénybe.

A Miért fontos, hogy legyen érvényes biztosításom? bejegyzés először EcoCreative-én jelent meg.

Sok háztartást érint az a változás, amely az év második felétől lépett életbe. A gyermekágyi időszak nagy terhet ró sok magánszemély vállára. Megnövekednek a kiadások, a CSED folyósításának időszakában nem lehet keresőtevékenységet végezni. Korábban az ellátás alapja a naptári napi jövedelem 70%-a volt, ami még inkább bevételkiesést jelentett a szülők számára.

A szülési szabadság idejére az édesanya csecsemőgondozási díjat vehet igénybe.

Ellátásra az a szülő nő jogosult,

• aki a jogosultságot megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal rendelkezik, ÉS
• a gyermeke a biztosítás időtartama alatt, vagy a biztosítottság megszűnését követő 42 napon belül születik,
• illetve a 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt vagy annak megszűnésétől számított 28 napon belül jön világra.

A CSED a szülési szabadság idejére folyósítható, amelynek időtartama 24 hét, vagy 168 nap, melyről az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. §-a rendelkezik. A szülési szabadság a gyermek várható születését megelőzően 28 nappal korábban is igényelhető, de legkésőbb a gyermek születésének napjától jár.

Visszamenőleg 6 hónapra nyújtható be igény az ellátásra vonatkozóan. Abban az esetben, ha a kérelmező nem rendelkezik a törvényben meghatározott jogosultságot eredményező biztosítási idővel, úgy méltányosságból kérheti az ellátás megállapítását. Ez esetben az ellátás nem jár alanyi jogon, a hivatal mérlegelésén alapszik.

2021. június 30-ig az ellátás alapja a naptári napi jövedelem 70%-a volt. 2021. július 1-jétől a naptári napi jövedelem 100%-a kerül megállapítása a kismama részére.

A naptári napi jövedelemből 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra. Így a magánszemély által CSED jogcímén megszerzett pénzbeli ellátás 18,5%-kal több, mintha munkabérben részesülne. (Hiszen a nettó jövedelem a bruttó bér 15%-os személyi jövedelemadóval és 18,5%-os társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összege, míg a bruttó CSED-ből csak az SZJA kerül levonásra.)

Ha az édesanya még a változás életbelépését megelőző időponttól igényelte a CSED-et, úgy július 1-jétől a naptári napi alap mértéke hivatalból felülvizsgálatra kerül, és ezt követően részére is a magasabb összeget folyósítják.

A Magasabb összegű CSED jár 2021. júliustól bejegyzés először EcoCreative-én jelent meg.