Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletet a 9/2022. (IV.22.) MvM rendelet több szempontból is lényegesen módosította. E lényeges módosítások egyike a teremgarázsokkal kapcsolatos elővásárlási jog gyakorlására irányuló felhívás közlésének közös képviselő általi igazolásához kapcsolódik.
Bizonyosan sokak számára ismert jelenség, különösen a fővárosban, hogy egy több tíz, illetve adott esetben több száz gépjármű elhelyezését biztosító teremgarázs egyetlen ’egyéb önálló ingatlanként’ (egy helyrajzi számon) van bejegyezve az ingatlan nyilvántartásban és a teremgarázsban gépjárművüket elhelyezni kívánó személyek annak érdekében, hogy ott a gépjárművük elhelyezését biztosítsák, tulajdonrészt (meghatározott tulajdoni hányadot) szereznek a teremgarázsban, amely alapján megszerzik egy meghatározott gépjárműbeálló használati jogát.
E konstrukció egyik következménye, hogy ily módon a teremgarázs vonatkozásában akár több száz személy részvételével közös tulajdon jöhet létre. A közös tulajdon egyik velejárója, ha az egyik tulajdonostárs értékesíteni kívánja az őt megillető tulajdoni hányadát (a gépjárműbeállóját) egy potenciális vevőtől kapott vételi ajánlat alapján, akkor arra a többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg.
Az elővásárlási jog gyakorolhatósága érdekében az eladó tulajdonostárs igazolt módon köteles értesíteni (a gyakorlatban legtöbbször postai úton) a többi tulajdonostársat az elővásárlási jogának gyakorolhatóságáról. Ez egy több száz tulajdonosból álló teremgarázs esetén egyrészt az értékesítéshez kapcsolódó költségek (például a postaköltség) növekedéséhez vezet, másrészt egy adminisztratív módon nehezen kezelhető, rendkívül idő- és energiaigényes eljárást eredményez az eladó számára (például kikeresni az összes tulajdonostárs címét, megcímezni a leveleket, azokat könyvelt küldeményként feladni, követni a küldemények állapotát, begyűjteni a postai küldeményhez kapcsolódó igazolásokat).
Erre a körülményes eljárásra kínált a jogalkotó egy könnyítési lehetőséget abban az esetben, ha a társasházaknál található teremgarázs a társasház külön lapján (önálló helyrajzi számon) van nyilvántartva és rendeltetési módjaként garázs van megjelölve. Ez esetben ugyanis elegendő, ha a közös képviselő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan (a legtöbbször két tanú feltüntetésével igazoltan) nyilatkozik arról, hogy a vételi ajánlatot, amelyet az eladó tulajdonostárs el kíván fogadni, az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház közös tulajdonú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette.A közös képviselő e nyilatkozatához mellékelni szükséges a kifüggesztett vételi ajánlatnak a kifüggesztés napját, a levétel napját és a közös képviselő aláírását tartalmazó eredeti példányát.
Látható, hogy a fentebb bemutatott eddigi gyakorlat és a jogalkotó által lehetővé tett eljárás közötti különbség rendkívül jelentős. A jogszabály-módosítás által lehetővé tett eljárás számottevő időt, energiát és pénzt takarít meg az eladó tulajdonostárs számára, abban az esetben, ha a teremgarázsban lévő gépjárműbeállóját egy potenciális vevő által adott vételi ajánlat alapján értékesíteni kívánja.
Számos magyarországi és külföldi konferencián szerepelt előadóként ingatlanjog témába, többek között 2017-ben a Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetsége, valamint az Európai Ingatlantanács (CEPI) szervezésében magyar nyelven, 2018-ban pedig a European Society of Construction Law szervezésében angol nyelven.
Számos szakmai tanulmány és cikk szerzője (angol és magyar nyelven) elsődlegesen az ingatlanjog területén.