Mire használhatom a társasházi ingatlant vagy hogyan kezdeményezhető közgyűlési napirendi pont?

By |2021-09-27T09:14:15+00:002021. szeptember 27.|

társasházi

Az előző cikkemben a társasház alapító okiratával ismerkedtünk meg, most a másik alapvető fontosságú dokumentum, a Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) lényegesebb szabályozási témái kerülnek röviden említésre.

Ha van egy társasházi külön tulajdonban álló ingatlan, amelyet az addigi rendeltetési módjától (például lakástól) eltérő módon kívánnak használni vagy hasznosítani (mondjuk irodaként vagy üzlethelyiségként), akkor elsősorban az SzMSz tud az ingatlan használója számára segítségül lenni annak eldöntésére, hogy a társasházi szabályok a külön tulajdonban álló ingatlanok használatának, illetve hasznosításának mely formáit teszik lehetővé, illetve tiltják meg.

Emellett, az SzMSz a tulajdonosakat érintő társasházi kiadásokkal kapcsolatos szabályokat is tartalmazza, így rendezi a külön tulajdonon belül nem mérhető szolgáltatások (víz, csatornadíj stb.) elszámolásának szabályait, valamint a közös költséggel kapcsolatos előírásokat és a tulajdonosi tartozások behajtásának lépéseit (fizetési felszólítás, fizetési meghagyás, illetve jelzálogjog bejegyzése).

A társasházi működés szempontjából az SzMSz egyik legfontosabb része a társasház szerveivel és azok tevékenységeivel kapcsolatos rendelkezések. E résznél kerülnek felsorolásra a társasház alakításában részt vevő szereplők (közgyűlés, közös képviselő, számvizsgáló bizottság stb.) és azok működését érintő szabályok és feladatok (közgyűlés tartásának módja, összehívása, határozathozatalhoz szükséges szavazati arányok, közgyűlés tartására, illetve napirendi pont javaslatára vonatkozó kezdeményezés; az egyes társasházi szervek feladatai, összeférhetetlenség stb.).

A fentieken túl az SzMSz rögzíti a társasházi együttélés szabályairól szóló házirendet (ki, hol, mikor és milyen tevékenységet jogosult végezni, illetve nem végezhet). A házirend célja az együttélés során jelentkező problémák preventív kezelése, azonban a házi rend szabályainak érvényre juttatása a gyakorlatban már jelentős nehézségekbe ütközik.

A fent előadottak alapján megállapítható, hogy az SzMSz a társasháznak inkább az operatív alapdokumentuma, míg az alapító okirat inkább a tulajdoni kereteket hivatott rendezni.

Cikk írója:
Ingatlanjog
Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás
Dr. Bagócsi Károly a BALÁZS & KOVÁTSITS Ügyvédi Társulás ügyvédje. 2016-ban szerezte meg jogi diplomáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán. 2020-tól ügyvédi szakvizsgával rendelkezik és 2021-től tevékenykedik ingatlanforgalmi szakjogászként.

Számos magyarországi és külföldi konferencián szerepelt előadóként ingatlanjog témába, többek között 2017-ben a Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetsége, valamint az Európai Ingatlantanács (CEPI) szervezésében magyar nyelven, 2018-ban pedig a European Society of Construction Law szervezésében angol nyelven.

Számos szakmai tanulmány és cikk szerzője (angol és magyar nyelven) elsődlegesen az ingatlanjog területén.