A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 45. § (1) bekezdés szerint a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. Ezek a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei, azaz ha ebben a két kérdésben nincs egyezség a felek között, akkor a munkaviszony nem jön létre.
Mit értünk munkakör alatt?
Az Mt. a munkakör fogalmát ugyan nem határozza meg, de a joggyakorlat szerint mindazon feladatok összességét érteni kell alatta, amelyet a munkavállaló végezni köteles. Ha nem egy konkrét foglalkozásról vagy szakmáról van szó (pl. asztalos, bérszámfejtő), a munkakör elnevezését érdemes beszédesen meghatározni, nem szerencsés ugyanis a túl általános elnevezés. Így nem javasolt például a „menedzser” megnevezés, helyette pontosabb meghatározást ad például az „ügyfélkapcsolati menedzser”.
Munkaköri leírás szerepe
A munkaköri leírás segítségével megadhatjuk a munkavállaló számára a szervezetrendszerben elfoglalt helyét, valamint az ellátandó feladatok típusát és körét. Megjelölhetjük benne, hogy ki lesz a közvetlen felettese a napi munkavégzés során, ki helyettesíti vagy a munkavállaló kit kell, hogy helyettesítsen távollét esetén. Fellistázható az is, hogy milyen elvárások vannak a munkavállalóval szemben (végzettég, képesítések, kompetenciák, készségek), amelyeknek meg kell tudnia felelni.
A munkaköri leírás a munkáltató által egyoldalúan meghatározható, hiszen a munkát a munkáltató saját belátása szerint szervezi meg. A munkáltató a munkaköri leírást egyoldalú tájékoztatásként köteles átadni a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül.
A munkaköri leírás nem a munkaszerződés része, és azt nem is javasolt annak részévé tenni. A munkáltató ugyanis a munkakör lényegének megváltoztatása nélkül jogosult később egyoldalú módosításokat eszközölni a munkaköri leírásban. Nevezetesen, az ellátandó feladatok körét bővítheti vagy szűkítheti az üzleti tevékenység szervezéséből adódó változások miatt vagy más szervezeti egységbe áthelyezheti a munkavállalót.
Munkaköri leírás módosítása
Példa-1 (feladatok bővítése): a takarítónőnek az újonnan átadott épületszárnyat is takarítania kell.
Példa-2 (áthelyezés): az asszisztens korábban a marketing osztályon dolgozott, majd áthelyezésre került az értékesítési osztályra, ahol ugyancsak az osztályvezető munkáját segíti (megbeszélések szervezése, előkészítése, anyagok szerkesztése és nyomtatása stb.).
Példa-3 (feladatok szűkítése): a munkáltató áttért a papírmentes ügyfél kapcsolattartásra, a titkárnőnek ezt követően nem szükséges a postára mennie leveleket feladni.
A munkaköri leírás munkavállaló részére történő dokumentált átadása és annak rendszeres frissítése azért is bír jelentőséggel, mert sokszor a munkaköri leírás segítségével lehet vitás helyzeteket eldönteni, de legalábbis fontos bizonyítékként szolgálhat ez az irat. Ténylegesen megszűntek-e azok a feladatok, amely miatt a munkáltató szerint a munkakör kiüresedett és felmondott a munkavállalónak? Valóban volt-e nyelvtudás elvárás a munkavállalóval szemben a kezdetektől fogva?
Az irodavezető, dr. Antalóczy Adrienn LL.M. ügyvéd, munkajogi és adatvédelmi szakjogász. Munkanyelve a magyar és angol, ezen kívül társalgási szinten beszél németül. Nemzetközi ügyvédi irodáknál szerzett gyakorlatot és saját praxisában is elkötelezett maradt a magas szakmai színvonalú, ugyanakkor ügyfélbarát munka mellett.
Rendszeresen publikál munkajogi cikkeket, tanulmányokat munkajogi és HR szakportálokon, munkajogi tárgyú folyóiratokban és egyéb kiadványokban, továbbá munkajogi tárgyú előadásokat tart.
Ügyvédi tapasztalata szerint a munkajog területén a megelőzés hatékonysága mérhető. Mind pénzben, mind időben sokkal többe kerül ugyanis a vitás helyzetek utólagos megoldása, illetve a helytelen gyakorlat megreformálása, mint amikor egy cég előrelátóan, szakszerű munkajogi támogatással építi fel és működteti a munkaszervezetet.