A bizalmi vagyonkezelési jogviszony felelősségi és helytállási kérdései

By |2022-04-04T15:32:33+00:002022. április 4.|

A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban a vagyonkezelő elsődleges kötelezettsége a vagyon kezelése, amely tekintetében a szerződés (egyoldalú nyilatkozat, végrendelet) előírásai, valamint a Ptk. és a Bvktv. szabályai adnak iránymutatást.

A vagyonkezelőt terheli a tájékoztatási kötelezettség, a vagyonrendelkező nyilatkozata szerint köteles a vagyon kezelésére, az érdekellentétet el kell kerülnie és a vagyont elkülönítetten köteles kezelni. A vagyonkezelő köteles titokban tartani minden olyan tényt, tájékoztatást és egyéb adatot, amelyről vagyonkezelői megbízatása keretében vagy annak kapcsán szerzett tudomást. E kötelezettsége független a vagyonkezelői jogviszony létrejöttétől, és fennmarad a bizalmi vagyonkezelési megbízatás megszűnése után is. A titoktartási kötelezettség alól a vagyonrendelő és jogutódja felmentést adhat. A vagyonkezelő a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett kérésére köteles tájékoztatást adni a kezelt vagyonról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie különösen a kezelt vagyon tényleges és várható gyarapodására, a kezelt vagyonba tartozó vagyoni elemekre, azok értékére, továbbá a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekre. A vagyonkezelő kérésre köteles a vagyonkezelésről számot adni, és a kezelt vagyonnal a vagyonrendelő, illetve a kedvezményezett felé elszámolni. A tájékoztatási és a számlaadási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a vagyonrendelőt, illetve a kedvezményezettet terhelik. A vagyonkezelő kötelezettségeihez igazodik a felelőssége.

A vagyonkezelő gondossága és felelőssége

A vagyonkezelő – a jogviszony bizalmi jellegéből fakadó fokozott követelményeknek megfelelően – a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevétele mellett köteles eljárni. A vagyonkezelő a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint köteles a kezelt vagyont az előre láthatóan fenyegető kockázatokkal szemben megóvni.

A vagyon kezelése magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más jogokból és követelésekből fakadó jogosultságok gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését. A vagyonkezelő a szerződésben (végrendeletbem, egyoldalú jognyilatkozatban) foglalt feltételek szerint és korlátok között rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal. Ha a vagyonkezelő az előzőekben írt kötelezettségét megsérti és jogosulatlanul ruház át harmadik személyre a kezelt vagyonhoz tartozó vagyontárgyat, a vagyonrendelő és a kedvezményezett jogosult azt a kezelt vagyon számára visszakövetelni, ha a harmadik személy nem volt jóhiszemű vagy nem visszterhesen szerzett. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni a kezelt vagyontárgy jogosulatlan megterhelése esetén.

A vagyonkezelő kötelezettségeinek megszegéséért a szerződésszegésért való kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel a vagyonrendelővel, illetve a kedvezményezettel szemben. Ha a vagyonkezelő feladatát ellenszolgáltatás nélkül látja el, felelősségére az ingyenes szerződések megszegéséért való kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni. A vagyonrendelő és a kedvezményezett követelheti annak a vagyoni előnynek a kezelt vagyon részeként való kezelését, amelyhez a vagyonkezelő a vagyonkezelésből fakadó kötelezettségeinek megsértésével jut.

A vagyonkezelő a kezelt vagyonnal felel a harmadik személyek irányában a vagyonkezelés során vállalt kötelezettségek teljesítéséért. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a vagyonkezelő saját vagyonával korlátlanul felel a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekből eredő követelések teljesítéséért, ha azok a kezelt vagyonból nem elégíthetők ki, és a másik fél nem tudta és nem is kellett hogy tudja, hogy a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein.

Ha a vagyonrendelő több vagyonkezelőt jelöl ki, a vagyonkezelők együttesen járnak el és közösen döntenek. Ha a vagyonkezelőknek kötelezettségvállalásaikért saját vagyonukkal is helyt kell állniuk, közös döntéseikért harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen felelnek. A bizalmi vagyonkezelésből fakadó kötelezettségek megsértéséért több vagyonkezelő a vagyonrendelővel és a kedvezményezettel szemben egyetemlegesen felel.

Általános szabály a Ptk. 6:317. § (1) – (2) bekezdéseiben rögzített, a polgári jogi jogviszonyok esetében az általános elvárhatóságot meghaladó gondosság előírása. A vagyonkezelő a bizalmi jogviszony jellegéből fakadó „fokozott követelményeknek megfelelően”, a „kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevétele mellett” köteles a tevékenységét kifejteni. Ez jelentős mértékben hasonlóságot mutat az angol jogban a trustee lojalitási kötelezettségéhez. Ezen túlmenően a Ptk. alapján a vagyonkezelő a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint köteles a kezelt vagyont az előreláthatóan fenyegető kockázatokkal szemben megóvni.

A kezelt vagyon jogi helyzete

A Ptk. 6:312. §-a határozza meg a vagyonelkülönítés szabályait. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez, amelyet a vagyonkezelő köteles külön nyilvántartani. A Ptk. alapján tehát a kezelt vagyon gyakorlatilag egy korlátolt felelősségű alvagyon. A vagyonkezelő által a saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönülten kezelt vagyonként nyilvántartott vagyontárgyakat az ellenkező bizonyításáig a kezelt vagyon körébe tartozónak kell tekinteni. A kezelt vagyon részét képezik a kezelt vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgy, biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, továbbá mindezek hasznai, akkor is, ha nem szerepelnek a nyilvántartásban. A vagyonkezelő által a kezelt vagyon részeként nyilvántartásba nem vett vagyontárgyakat az ellenkező bizonyításáig a vagyonkezelő saját személyes vagyonába tartozónak kell tekinteni.

A kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának. A vagyonkezelő házastársával, élettársával, továbbá személyes hitelezőivel és az általa kezelt más vagyonok hitelezőivel szemben a kedvezményezett és a vagyonrendelő is felléphetnek, kérve a kezelt vagyon elkülönítését.

A hitelezői tényállások

Főszabályként a vagyonrendelő hitelezői nem léphetnek fel a kezelt vagyonnal szemben, kivéve, ha a vagyonrendelő egyúttal kedvezményezett is. A vagyonrendelő hitelezőinek a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött vagyonátruházás tekintetében a Ptk. 6:120. §-ában szabályozott fedezetelvonás feltételeinek fennállása esetén van lehetősége relatív hatálytalanság megállapítására. Amennyiben pedig a vagyonrendelő gazdálkodó szervezet, úgy a Cstv. 40. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben van lehetősége a hitelezőnek vagy a felszámolónak megtámadni a bizalmi vagyonezelési szerződés érvényességét.

A vagyonkezelő fizetésképtelensége esetén a vagyonkezelő hitelezői nem léphetnek fel követeléssel a kezelt vagyonra nézve.

A kedvezményezett hitelezői egyértelműen jogosultak fellépni a vagyonkezelővel szemben, mintegy a kedvezményezett jogcímén. A kedvezményezett hitelezői tehát igényt érvényesíthetnek a kezelt vagyonra, ha annak kiadása a kedvezményezett javára esedékessé vált. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nehezen meghatározható a kedvezményezett hitelezőinek igényérvényesítése a kedvezményezettnek a kezelt vagyonból származó követelésére nézve, ha a vagyonkezelő diszkrecionális jogokat kap a vagyon kezelése tekintetében, mivel ilyen esetben a kedvezményezett igénye is bizonytalan és meghatározhatatlan.

Cikk írója:
Bizalmi vagyonkezelés
Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda
A Magyar Tudományos Akadémia doktora (DSc), tanszékvezető egyetemi tanárként oktatói tevékenységet folytat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, továbbá a Károli Gáspár Református Egyetem magántanára.

A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatosan az elmúlt időszakban mind tudományos, mind gyakorlati tevékenységet folytatott, ezek mellett a vonatkozó jogszabályok előkészítésében, valamint a tárgykör oktatásában is részt vett. Több könyv szerzője és társszerzője. Számos tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön.

Az Igazságügyi Minisztérium felkérésre szakértőként részt vett a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos jogalkotásban is.
A Budapesti Ügyvédi Kamara oktatási bizottságának szervezésében az Ügyvédakadémia “Az ügyvéd, mint bizalmi vagyonkezelő” képzésének felelős szervezője és előadója. Számos hazai és nemzetközi tudományos konferencián vett részt és tartott előadást a bizalmi vagyonkezelésről meghívott előadóként.

Elnöke STEP Hungary – Magyarországi Bizalmi Vagyonkezelők és Örökléssel Foglalkozó Szakemberek Egyesületének, tagja a Society of Trust and Estate Practitioners elnevezésű nemzetközi szervezetnek és a The International Academy of Estate and Trust Law nemzetközi egyesületnek.

További cikkeink amik érdekelhetik

Vállalkozások regionális munkaerő támogatása 

A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és tényleges átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó 50%-a vagy 75%-a, de megállapításkori […]

2022.09.22.
A közérdekű adatok megismerésének lehetőségei és korlátai

Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján mindenkinek joga van „a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez”, a (4) bekezdés szerint […]

2022.11.21.
A vagyontervezés és a házassági vagyonjog

A vagyontervezés során kiemelt jelentősége van annak, hogy a házastársak közötti (vagyonjogi) viszonyok miként alakulnak. Éppen ezért a különféle vagyontervezési […]

2023.01.06.

Lépjen velünk kapcsolatba

{{error_elements['nev']}}
{{error_elements['nev']}}
{{error_elements['cegnev']}}
{{error_elements['cegnev']}}
{{error_elements['contact_email']}}
{{error_elements['contact_phone']}}
{{error_elements['megjegyzes']}}
Üzenet küldése folyamatban...