A vagyontervezés során kiemelt jelentősége van annak, hogy a házastársak közötti (vagyonjogi) viszonyok miként alakulnak. Éppen ezért a különféle vagyontervezési konstrukciók áttekintése előtt érdemes a házassági vagyonjog néhány alapvetését tisztázni. Érdemes ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a szofisztikált vagyonvédelmi instrumentumok arra is alkalmazhatók, hogy a bizonytalan kimenetelű házassági vagyonjogi vitákat megelőzzék.
A házastársak vagyonjogi viszonyain az életközösségük idejére irányadó szabályokat értjük. Hangsúlyozandó, hogy a házastársi életközösséget nem a házasság hozza létre, azt csak vélelmezzük ilyen esetben, de az a vélelem megdönthető, így pl. a névházasság nem jár ilyen hatással. Abban az esetben, ha a felek érvénytelen házasságot kötöttek, de jóhiszeműen jártak el, akkor viszont az életközösség vagyonjogi hatásai megegyeznek a házastársakéval. Ezzel szemben a felek nem valós akaratán nyugvó válás („látszatválás”) viszont automatikusan megszünteti az életközösséget. Természetesen előfordulhat az is, hogy az életközösség előbb szűnik meg, mint a házasság felbontása, ilyen esetben értelemszerűen a tényeket kell figyelembe venni, vagyis az életközösség megszűnését. Ugyanezen elv alapján, amennyiben az életközösség már a házasságkötés előtt is fennáll, úgy ezt az időszakot is figyelembe kell venni a későbbiekben. Szintén fontos hangsúlyozni, hogy az életközösség átmeneti megszakadása a felek közötti vagyonmegosztás hiányában nem érinti a vagyonjogi viszonyaik megszűnését.
Az életközösség az életvitelszerű közös háztartás, a közös gazdálkodás és a felek közötti intim házasélet fennállása esetén valósul meg. Ezek eltérő intenzitással és mértékben lehetnek jelen a felek kapcsolatában.
A házassági vagyonjogi szerződés
A házassági vagyonjogi szerződést akár a házasság megkötése előtt, akár azután is megköthetik a házastársak. Ilyen szerződésre megkötésére csak személyesen van lehetőség, vagyis képviselő nem járhat el helyettük. Házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez annak közokiratba foglalása, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati forma szükséges. A szerződés a házassági (élettársi) vagyonjogi szerződések országos elektronikus nyilvántartásába bejegyezhető (amit a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működtet), és a bejegyzés közhitelesen bizonyítja a szerződés létét és egyben a harmadik személyekkel szembeni hatályát. Mivel a vagyonjogi szerződés fennállásának tényére vonatkozóan a nyilvántartásba bárki, aki az ehhez fűződő jogi érdekét igazolja, bármely közjegyzőnél díj megfizetése ellenében betekinthet és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet, így a későbbiekben nem hivatkozhat arra, hogy annak tényéről nem volt tudomása.
Megemlítendő, hogy a házassági vagyonjogi szerződés természetesen bármikor módosítható és meg is szüntethető. A házastársi vagyonjogi szerződés szabályait lásd a Ptk. 463-475. §-aiban.
A szerződésben szabályozható a közszerzeményi rendszer, amelynek lényege az, hogy az életközösség alatt a házastársak vagyona elkülönül egymástól, azonban annak megszűnése esetén a házastársnak az életközösség alatt keletkezett vagyongyarapodás arányos részére a másik házastárssal szemben kötelmi igénye áll fenn. Ebből eredően a külső jogviszonyaiban mindkét házastárs a különvagyonával rendelkezik, de a belső jogviszonyukban egymással szemben elszámolni kötelesek. Az elszámolás alapja az életközösség alatt bármelyik fél vagyonába bekövetkezett növekmény, amelyből a másik házastársat a fele illeti meg.
Ehhez képest a vagyonelkülönítő rendszer szerint a házastársak mind a házasságkötés előtt és a házassági életközösség ideje alatt külön-külön vagyonnal rendelkeznek és egymás vagyonával szemben sem követelésük, sem tartozásuk nem keletkezik. Ez alól kivételt a közös életvitel költségei és a közös háztartásban nevelt gyermekük megélhetéséhez, neveléséhez, taníttatásához szükséges költségek és kiadások képezik, amelyek ilyen esetben is közösen terheli a házastársakat.
Mint korábban említettük, a két különböző rendszer vegyesen is alkalmazható, akár meghatározott időszak, akár egyes vagyonelemek vonatkozásában.
A házastársi közös vagyon
A házastársi közös vagyon kategóriája tágabb, mint a közös tulajdon, mivel magában foglalja nem csak a tulajdonjogot, hanem az egyéb vagyoni értékű jogokat, követeléseket és a tartozásokat, kötelezettségeket is. Főszabály szerint a házastársi közös vagyonba tartozik minden vagyontárgy, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek. Ez alól kivételt csak azok a vagyonelemek jelentenek, amelyeket a törvény kifejezetten külön vagyonnak minősít, vagy amiről a házassági vagyonjogi szerződésben így rendelkeznek. Értelemszerűen a közös vagyonba tartoznak a passzívák is, vagyis a közös vagyont terhelő tartozások.
A házastársi vagyonközösség fennállása alatt a felek főszabály szerint egyenlő arányban szereznek mindent és a közös vagyonnal kapcsolatban csak együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával rendelkezhetnek.
A közös vagyonba tartoznak a következők: a házastárs munkabére, egyéb jövedelme, keresménye, függetlenül annak különleges jogcímétől (pl. jutalom, osztalék, megbízási díj, borravaló stb.) és függetlenül attól is, hogy melyik házastárs munkájának az eredménye. Ide tartozik a jogügylettel (pl. szerződéssel) vagy akár egyéb jogi ténnyel szerzett vagyontárgy vagy vagyoni érték. Így pl. az egyik házastárs által felvett kölcsön közös aktív vagyon, míg annak visszafizetési kötelezettsége és kamatai, járulékos költségei közös passzív vagyonnak minősülnek. Tipikus eset, amikor csak az egyik házastárs szerepel szerződő félként egy jogügyletben (pl. ingatlan vagy cégbeli részesedés megvásárlása) és csak az adott házastárs kerül bejegyzésre a közhiteles nyilvántartásba, mint tulajdonos. Ettől jogilag ilyen esetben is házastársi közös tulajdon keletkezik, ha a megszerzett jog ellenértékét a házastársi közös vagyonból fedezte. A másik házastárs ilyenkor nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül. Szintén közös vagyon a közös vagyonba tartozó vagyonelem helyébe lépő jog, érték (pl. biztosítási összeg, kártérítés).
A házastársi különvagyon kiinduló pontja a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyonelem (akár aktíva, akár passzíva), ami egyértelműen a különvagyon részét képezi, akkor is, ha csak szerzés jogcíme esik az életközösség megkezdése előtti időpontra (pl. egy korábbi munkáért kifizetett vállalkozói díj). Különvagyonba tartozik továbbá a házastárs által örökölt vagyon. Ide értendő értelemszerűen a kötelesrész, hagyomány, meghagyás vagy a halál esetére szóló ajándékozás útján szerzett vagyon és az özvegyi jog is (bár ez utóbbi hasznai már közös vagyonnak számítanak). Szintén a házastárs különvagyonát képezi a személyes használati tárgyai (pl. borotva, ruházat, stb.). De nem számít személyes használati tárgynak a házastárs foglalkozása, vállalkozása keretében használt gépek, eszközök, stb. és a hobbiból gyűjtött tárgyak (pl. bélyeg, festmény, stb.).
Ehhez képest sok esetben nehezen eldönthető a házastárs részére adott ajándék jogi helyzete. Ez főszabályként a megajándékozott különvagyonát képezi, azonban a másik házastárs bizonyíthatja azt, hogy az ajándékozó nyilatkozata és az eset körülményei alapján az ajándékot mindkét házastársnak közösen szánták (pl. menyasszonytánc alkalmából kapott pénz). Természetesen a különvagyon minden haszna (pl. bérleti díj, osztalék, stb.) és minden terhe (pl. ingatlanadó, ajándékozási illeték, stb.) a különvagyonba tartozik.
Érdekes a jogi helyzete az egyik házastárs szellemi alkotásának. Ilyen esetben a személyhez fűződő jogok értelemszerűen a különvagyon részét képezik, a szellemi alkotás hasznosításából származó haszon viszont a közös vagyonba tartozik. Ez utóbbi esetben irreleváns a szellemi alkotás keletkezésének időpontja, csak a haszon keletkezésének kell az életközösség idejére esnie. Ehhez képest a házastárs személyiségi jogainak megsértése esetén részére járó sérelemdíj a saját különvagyonát képezi. Ennek analógiájára a különvagyonba tartozik a jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, pl. bűncselekményből eredő kártérítési kötelezettség is. A gondatlanságból származó kötelezettségek viszont már közös vagyonba tartoznak (pl. kifizetetlen parkolási díj).
A házastársak ügyletei
A házastársi életközösség fennállása alatt egymással kötött szerződések és tartozáselismerő jognyilatkozat érvényességéhez közokirati, illetve ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati forma szükséges. Ezen túlmenően a hitelezők érdekeit védi az a szabály, miszerint a házastársak egymással kötött olyan szerződései, amelyek akár a közös vagyon, akár a különvagyon körét oly módon érintik, hogy azok valamelyikének megváltozásával járnak, érvényességük ellenére jóhiszemű harmadik személlyel szemben csak akkor hatályosak, ha harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés alapján a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.
A házastársi közös vagyonba tartozó vagyontárgyakhoz kapcsolódó birtoklási, használati jogok mindkét házastársat megilletik. Ugyanakkor a közös vagyonba tartozó vagyontárgyról rendelkezni (elidegeníteni, megterhelni) csak közösen jogosultak a felek. Amennyiben tehát ilyen vagyonelemről valamelyik házastárs önállóan rendelkezik, úgy ahhoz szükséges a házastársának a hozzájárulása is, ami azonban nincs formakényszerhez kötve, vagyis szóban, írásban, de akár ráutaló magatartással és akár utólag is megtörténhet. A kereskedelmi forgalom biztonsága érdekében a házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá. Ugyanakkor, ha az adott ügylet a mindennapi életvitel fedezéséhez tartozik, úgy az abban részt nem vevő házastárs a hozzájárulása hiányára csak akkor hivatkozhat, ha az ügyletben szereplő másik félnél előzőleg kifejezetten tiltakozott ellene. Ehhez kapcsolódóan kiemelendő, hogy ha a jogügyletben részt nem vett házastárs a szerződéshez nem járult hozzá és hozzájárulását vélelmezni sem lehet (tipikusan az ingyenes szerződések esetén), vagy ha a vélelem megdőlt (pl. bizonyítja, hogy a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett a hozzájárulás hiányáról), a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A házastársak belső jogviszonyában pedig aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastársának az ebből eredő kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni. Egyebekben pedig a fedezetelvonó ügylet szabályainak megfelelően, a házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, feltéve, hogy a szerződést kötő harmadik személy rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
A fentiektől eltérően alakul a házastársi közös lakás és a közös vagyontárgy vállalkozás részére történő átruházása tulajdonosi részelés érdekében (pl. apport). Ezekben az esetekben csak a másik házastárs hozzájárulásával tehet ilyen rendelkezéseket tenni és a hozzájárulást nem lehet vélelmezni.
Az élettársi kapcsolat
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolat létrejöhet a fenti tények puszta fennállásával és lehetőség van bejegyzett élettársi kapcsolatot is létesíteni, ez utóbbi azonban csak azonos neműek között állhat fenn. Vagyonjogi szempontból a de facto élettársi kapcsolatban élő személyeknek lehetőségük van arra, hogy, hogy a közjegyző előtt, kapcsolatuk fennállásáról, illetve arról, hogy az már nem áll fenn, nyilatkozatot tegyenek, ami a későbbi bizonyítási nehézségeket küszöbölheti ki. (Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett számítógépes adatbázisba a közjegyzők vehetnek nyilvántartásba.)
Az élettársaknak is lehetőségük van arra – hasonlóan a házastársakhoz – hogy egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezzék. Az élettársi vagyonjogi szerződés érvényességi feltétele, hogy azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Ebben a szerződésben a minden olyan vagyonjogi rendelkezésre lehetőség van, amely a házastársak vagyonjogi szerződése esetében. A szerződés akkor válik harmadik személyekkel szemben hatályossá, ha azt az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
Amennyiben az élettársak nem kötnek ilyen szerződést, úgy a törvényi előírások lesznek irányadók a vagyonjogi viszonyaikra, amelyek némileg eltérnek a házastársaknál ismertetett szabályoktól. Az élettársak közötti vagyoni viszonyokra nem az egyenlő arányú szerzést vélelmező vagyonközösségre, hanem a közszerzeményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ahol a szerzésben való közreműködés mértéke határozza meg az arányokat. Ehhez képest, ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
Kiemelendő továbbá, hogy az élettársaknak nincs törvényes öröklési joga, élettárs csak végintézkedés útján örökölhet.
A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatosan az elmúlt időszakban mind tudományos, mind gyakorlati tevékenységet folytatott, ezek mellett a vonatkozó jogszabályok előkészítésében, valamint a tárgykör oktatásában is részt vett. Több könyv szerzője és társszerzője. Számos tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön.
Az Igazságügyi Minisztérium felkérésre szakértőként részt vett a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos jogalkotásban is.
A Budapesti Ügyvédi Kamara oktatási bizottságának szervezésében az Ügyvédakadémia “Az ügyvéd, mint bizalmi vagyonkezelő” képzésének felelős szervezője és előadója. Számos hazai és nemzetközi tudományos konferencián vett részt és tartott előadást a bizalmi vagyonkezelésről meghívott előadóként.
Elnöke STEP Hungary – Magyarországi Bizalmi Vagyonkezelők és Örökléssel Foglalkozó Szakemberek Egyesületének, tagja a Society of Trust and Estate Practitioners elnevezésű nemzetközi szervezetnek és a The International Academy of Estate and Trust Law nemzetközi egyesületnek.
