Sokszor tapasztalom, hogy miután megszületik a nagy üzleti ötlet, és az ügyfél belevág a cégalapításba, az első, fejtörést okozó kérdés egy hangzatos, a választott működési területen jól csengő cégnév kiválasztása. A létrehozandó cég a saját neve alatt fog a piacon megjelenni, szerződéseket kötni, tulajdont szerezni, elnevezése az azonosítását, egyben versenytársaitól megkülönböztethetőségét szolgálja. A cégnév alapinformációkat ad a nagyvilágnak vállalkozásunkról, pozicionálja azt választott piacán, egy jól eltalált név nagyban hozzájárulhat a jövőbeli üzleti partnerek vállalkozásunkról kialakítandó pozitív képéhez.
Hatályos Polgári Törvénykönyvünk (Ptk.), illetve a Cégtörvény (Ctv.) adja meg a cégalapítók ezirányú kreativitásának kereteit. Nem egyszerű kiigazodni a névválasztás törvényi korlátai között, az alábbiakban vázlatosan szeretném összefoglalni a lényeges szabályokat.
A Ptk. három fő elv mentén szabályozza a jogi személy nevével kapcsolatos általános követelményeket, amelyeket a Ctv. tovább finomít, egyben szigorít.
1.Névkizárólagosság elve
A névkizárólagosság elve alapján a jogi személy nevének olyan mértékben különböznie kell a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető.
A Ctv. ezt az elvet kiegészíti azzal, hogy a cégnévnek, – és a rövidített névnek – az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől – a cégforma különbözőségén túlmenően is – egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő. A cégnév összetéveszthetőségének mércéjeként egy Legfelsőbb Bíróság (jelenlegi nevén Kúria) által hozott eseti döntés az „általános, köznapi figyelem szintjét” határozza meg. Érdekes további gyakorlati szabály, hogy két közel azonos cégnév esetén sem a csak írásmódbeli eltérés, sem a csak a cégformában megjelenő eltérés nem elégséges. (Tehát például a már bejegyzett „Smile Kft.” után a „Szmájl Kft.” biztosan nem nyerhet bejegyzést, csakúgy, mint a „Smile Bt.” sem.)
A bírói gyakorlat a már bejegyzett cégnevekhez képest minimum két-három karakteres eltérést követel meg az új cégnév bejegyezhetőséghez. Az összetéveszthetőség vizsgálatakor a tevékenységek vonatkozásában nem annak van jelentősége, hogy a cég milyen tevékenységi köröket sorol fel létesítő okiratában, hanem annak, hogy ténylegesen milyen tevékenységeket végez.
A cégnévnek továbbá egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.
2.Névvalódiság elve
A névvalódiság elve alapján a jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.
Nem felel meg a névvalódiság elvének, ha a név valótlan, megtévesztő, vagy félrevezető. Ennek leggyakoribb esete, amikor a név nem felel meg a tevékenységi körnek. Nem célszerű cégünket például „Megoldjuk Bt.”-nek nevezni, ha egyáltalán nem kívánunk mások problémáival foglalkozni, vagy egy kőfaragással foglalkozó cég elnevezésében ne tüntessünk fel táncművészeti tevékenységet.
3.Névszabatosság elve
A névszabatosság elve alapján a jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.
Ez a szabály sok kreatív ötletet meghiúsít. Alapkövetelmény, hogy a név legyen kiejthető, megjegyezhető, azonosítható, és latin betűkkel írt. Nem elfogadható tehát a székely rovásírás, vagy kínai írásjelek használata.
További szabályok
A cégnév minimum két részből áll – ebben a sorrendben: a vezérszóból és a cégforma megnevezéséből.
A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. Több szóból is állhat, amelynek nem feltétlenül kell értelmes magyar kifejezésnek lennie, az viszont elvárás, hogy latin betűket tartalmazzon. Lehet mozaikszó, vagy idegen nyelvű kifejezés, rövidítés, betűk és számok kombinációja, sőt, a bírói gyakorlat szerint számok formájában megjelenő szakkifejezés is. Természetesen szerepelhet a cégnévben a tagok, tulajdonosok neve.
További érdekes szabály, miszerint a cégnévben nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet játszott, illetve olyan kifejezés vagy szervezet neve sem, amely ilyen rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. Így – gyakorlati példával élve – nem érdemes a „Vörös Október Ruhagyár Bt.” elnevezéssel sem próbálkozni.
Bejegyeztethető a cégjegyzékbe a cég rövidített elnevezése is, amely a vezérszóból és a cégforma megjelöléséből áll. A rövidített cégnévben a vezérszó nem rövidíthető, csak a cégforma megjelölése. Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik névfoglalással élt.
Mire érdemes odafigyelni a gyakorlatban
Érdekes gyakorlati problémát vet fel, hogyha véletlenül egy védjegyként bejegyzett elnevezést választunk cégnévnek. Ha ezt felismerjük, netán felszólítás érkezik a védjegyjogosulttól az elnevezés használatának abbahagyására, akkor sajnos új nevet kell választani, mivel az ilyen elnevezés használata védjegybitorlásnak minősül.
Népszerű kérés cégalapításkor az idegennyelvű cégnév bejegyzése, azonban ezt célszerű jól meggondolni, mivel ez további ügyintézéssel és költséggel jár: a cégnév fordítását hiteles fordítással kell igazolni a cégbíróság felé.
Ha a történelem kiemelkedő személyiségének nevét szeretnénk használni cégnévként, akkor a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyét kell kérni. (természetesen nem alkalmazandó ez a szabály abban a kivételes esetben, ha a cég tagja maga viseli a történelmi nevet.)
Általánosságban, ha olyan elnevezést szeretnénk használni, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, akkor be kell szerezni a jogosult hozzájárulását és csatolni a cégbírósághoz.
Névfoglalás
Ha a fenti előírások figyelembevételével megtaláltuk az ideális cégnevet, megfontolásra érdemes a névfoglalás igénybevétele, ha a cégiratok összeállítása még időt vesz igénybe. Ekkor – ügyvédi vagy közjegyzői közreműködéssel – a cégbírósághoz ún. névfoglalási kérelmet lehet benyújtani, amelyben maximum öt kiválasztott nevet lehet megjelölni. A cégbíróság a kérelem alapján ellenőrzi, hogy a választott cégnévvel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e, majd a megjelölt öt cégnév közül azt a nevet foglalja le, amelyik a kérelmező által felállított sorrendben elsőként felel meg a Ctv.-ben foglalt követelményeknek. A névfoglalás 60 napra biztosítja a kérelmező számára a cégnév használhatóságát, amely idő alatt elkészíthetőek és benyújthatóak a cégalapítás iratai az illetékes cégbíróságra.
A cégnévre vonatkozó szabályok ismertetése a jelen cikkben nem teljes. Teljeskörű tájékoztatásért célszerű jogi szakértőhöz fordulni. A cikkben összefoglalt jogszabályok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény.
Több évtizedes szakmai tapasztalatuk teszi képessé az irodát arra, hogy a legmagasabb szinten nyújtson jogi szolgáltatást belföldi és külföldi ügyfelek részére, magyar és angol munkanyelveken.
Munkájuk során fő törekvésük a megbízható, minőségi jogi munka végzése, a magyar piaci viszonyok alapján elfogadott díjakon.
Az Iroda egyik fő profilja a társasági jog. Cégjogi profiluk keretében teljes körű jogi segítséget nyújtanak gazdasági társaságok (Kft.-k, Zrt.-k) alapításához, és az operatív napi működés során fellépő jogi feladatok kezeléséhez.
Vállalják vállalati üzletrészek, részvények átruházásának, teljes vállalkozások felvásárlásának/értékesítésének lebonyolítását, M&A-ügyletek jogi munkájának elvégzését, kiterjedően az angol nyelvű jogi dokumentumok elkészítésére is.
