Nyakunkon az infláció, mit jelent ez a közbeszerzésben?

By |2022-02-03T10:42:54+00:002022. február 3.|

Az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlat benyújtása és a szerződéskötés időpontja, illetve a szerződés teljesítése között hosszú hónapok telhetnek el úgy, hogy mindeközben a piacon folyamatos az árváltozás, illetve az áremelkedés. Egyes ajánlattevők éppen ezért az árváltozás kockázatát is belekalkulálják a megajánlásaikba, azonban kellő piacismeret és körültekintés mellett sem lehet minden kockázati tényezőre felkészülni.

Az utóbbi években több példát is láttunk arra, hogy az ajánlatok bírálatának, azaz ún. ajánlati kötöttség időtartama alatt, kedvezőtlen piaci folyamatok (pl.: készlethiány, rendkívüli termelési szünet, drasztikus áremelkedés) hatására az ajánlat benyújtásakor tett megajánlások szerinti teljesítés összeegyeztethetetlen lenne a gazdasági ésszerűséggel, ellehetetlenítené a nyertes ajánlattevő helyzetét. Különösen aggasztó a helyzet, ha a szerződéskötést követően állnak elő szerződésszerű teljesítést veszélyeztető körülmények.

A szerződés aláírása után mindkét fél méltányolható érdeke, hogy érdekeiket szem előtt tartva teljesítsék a szerződést, és a beszerzési folyamat célját ne akadályozzák kötöttségek, illetve kedvezőtlen piaci folyamatok közrehatásai.

Korábbi bejegyzésünkben felhívtuk a figyelmet a közbeszerzési szerződésekbe szövegezett felülvizsgálati záradékok jelentőségére. A záradékok azonban csak olyan helyzetekre adhatnak útmutatást a szerződő feleknek, illetve biztosítanak automatikus módosulási lehetőséget, amelyeket az ajánlatkérő előre láthatott, így számolhatott azzal is, hogy a szóban forgó körülmény nagy valószínűséggel bekövetkezik. Ilyen esetben az idővel változó feltételek automatikusan a szerződés részévé válnak, anélkül, hogy a szerződést módosítani kellene. Éppen ezért kiváló stratégia a felek részéről, ha még az ajánlati kötöttség beállta előtt rögzítik – különösen a hosszabb időre szóló – szerződéseikben, hogy a szerződés hatálya alatt az infláció; az egyes alapanyagárak vagy ármeghatározó tényezők változása mikor és milyen mértékben változtatja meg az ajánlati árakat.

Mindezek hiányában milyen eszközeik maradnak a feleknek?

A Kbt. 141. § (4) bek. a) pontjára alapított záradék hiányában a megfelelő (pl. a Kbt. 141. § (4) bek. c) pontja szerinti) szerződésmódosítási jogcím alátámasztása mellett nincs akadálya a szerződés módosításának. Nem szabad elfelejteni, hogy a szerződéshez hasonlóan a szerződés módosítása is a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatán kell, hogy alapuljon. Mindez azt is jelenti, hogy a szerződésmódosítással összefüggésben megállapított jogsértések esetén, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérővel szerződő féllel szemben is szabhat ki bírságot, illetve erre egyre több példát látunk a Döntőbizottság gyakorlatában.

A szerződésmódosításban jelentkező jogorvoslati kockázat minimalizálása, illetve a szerződésszegés jogkövetkezményeinek kizárása érdekében az ajánlatkérővel szerződő fél érdeke, hogy a szerződés módosítására irányuló kérelmében az előadottakat kellő alapossággal, adatokkal, dokumentumokkal támassza alá. Abban az esetben ugyanis, ha a megváltozott körülmények nem teszik lehetővé a szerződés módosításához szükséges feltételek teljesülését (pl. nincs mód további fedezet bevonására), a felek kénytelenek a szerződés megszüntetése felől intézkedni.

Cikk írója:
Közbeszerzési jog
Dr. Csepy Dorottya Ügyvédi Iroda
A Dr. Csepy Dorottya Ügyvédi Iroda szakértői évtizedes gyakorlattal rendelkeznek közbeszerzési jog és az uniós támogatások felhasználásában, valamint a kapcsolódó jogterületeken felmerült problémák megoldásában. A kollégák széles körű tapasztalatot szereztek ajánlatkérőknek, ajánlattevőknek, és projektmenedzsereknek nyújtott közbeszerzési és jogi tanácsadás, európai uniós, illetőleg hazai támogatásból megvalósuló pályázat előkészítés és projekt megvalósítás során, valamint a közbeszerzési eljárások intézményi ellenőrzésében.

Szemléletük túlmutat a közbeszerzési eljárások lebonyolításán, stratégiai gondolkodásmódjuk nélkülözhetetlennek bizonyult az eredményes projektmegvalósítás kritikus pillanataiban, mely az ügyfelek visszajelzései alapján jelentős támogatást jelent a túlbürokratizált pályázati és közbeszerzési folyamatokban.

Csepy Dorottya a jogi diploma megszerzését követően munkáját a Miniszterelnökségen kezdte, a Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárságon európai uniós és hazai forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárások és szerződésmódosítások közbeszerzési-jogi felügyeletét látta el.

2015-ben közbeszerzési tanácsadóként csatlakozott az Equinox cégcsoporthoz. 2018-ban versenyjogi szakjogász képzettséget szerzett, majd szakmai tapasztalatát 2020 áprilisáig az Ecovis budapesti irodájában hasznosította. 2020 szeptemberétől ügyvédként és felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóként nyújt hatékony segítséget ügyfeleinek.

További cikkeink amik érdekelhetik

Vállalkozások regionális munkaerő támogatása 

A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és tényleges átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó 50%-a vagy 75%-a, de megállapításkori […]

2022.09.22.
ÉPÍTTETŐKÉNT ALKALMAZZUNK-E ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRT?

A címben feltett kérdésre egyértelműen és határozottan igen a válasz, jóllehet viszonylag szűk körben teszi kötelezővé a jogszabály az építési […]

2022.09.02.
Közigazgatási jogorvoslati rendszer

Az utóbbi években a közigazgatási jogorvoslati rendszer számos nagy változáson esett át, ezen átalakítások közül talán minden Ügyfél számára a […]

2022.09.08.

Lépjen velünk kapcsolatba

{{error_elements['nev']}}
{{error_elements['nev']}}
{{error_elements['cegnev']}}
{{error_elements['cegnev']}}
{{error_elements['contact_email']}}
{{error_elements['contact_phone']}}
{{error_elements['megjegyzes']}}
Üzenet küldése folyamatban...