Az építési kivitelezési munkákkal kapcsolatosan nagyon gyakran felmerülő kérdések, problémák egyike annak eldöntése, elhatárolása, hogy egy, a szerződéskötéskor figyelembe nem vett, de a kivitelezés során mégis szükségesnek bizonyuló és megvalósítandó építési munka, vállalkozói építési szolgáltatás elszámolása hogyan történjen a felek, az építési vállalkozó és a megrendelő között.
Néhány évig nehezítette a helyzetet, hogy az új Ptk. (Polgári Törvénykönyv) hatályba lépését (2014. március 15.) követően a többletmunka és a pótmunka meghatározása tekintetében kettős szabályozás volt hatályban, mivel a Ptk.-n túlmenően ezeket a jogintézményeket a 191/2009 (IX.15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről is definiálta, némileg eltérően a törvényi meghatározástól. A jogalkotó ezt az ellenmondást néhány évvel ezelőtt feloldotta, így már a hivatkozott kormányrendelet is a Ptk-ban található meghatározásokra hivatkozik e tekintetben.
A Ptk. a többletmunka meghatározásaként rögzíti, hogy a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg. Ennek a rendelkezésnek különösen akkor van a vállalkozó számára különös jelentősége, amikor a felek átalánydíjas kivitelezési szerződést kötöttek, mert ilyen esetben a többletmunka elvégzésének a költsége a vállalkozót terheli, hiszen neki mint szakembernek fel kellett ismernie a munka elvégzésének a szükségességét, sőt a Ptk. egy másik rendelkezése értelmében a vállalkozó a kivitelezési szerződés megkötését megelőzően köteles is a megrendelő által átadott tervdokumentációt megvizsgálni, és annak felismerhető hibáira, hiányosságaira a megrendelő figyelmét felhívni. Tételes elszámolású kivitelezési szerződés esetén a vállalkozó jogosult a többletmunka költségeit felszámolni a megrendelő számára, de ezen összegből levonandó a megrendelőnek a többletmunka teljesítésével esetlegesen okozott késedelem költsége, valamint az esetleges további többletköltségek (pl.: az időközben bekövetkezett építőanyag-drágulás költségei) is.
A pótmunka költségeinek a felek közötti elszámolásával kapcsolatosan már egyszerűbb a helyzet, mivel a törvényi meghatározásból következőleg ilyen esetben mindig arról van szó, hogy a szerződő felek az építési kivitelezési szerződés megkötésekor még nem tudták, nem tudhatták azt, hogy további kivitelezési munkára is szükség lesz, mivel az a vonatkozó tervdokumentációban nem szerepelt, abból nem volt kikövetkeztethető, hanem itt tipikusan valamilyen megrendelői oldalon a szerződéskötést követően felmerült új igényről, adott esetben tervmódosítási igényről van szó. Pótmunka esetén akár átalánydíjas, akár tételes elszámolású kivitelezési szerződést kötöttek a felek, a pótmunka valamennyi költségét a megrendelő tartozik viselni.
1999-től a Deutscher Anwaltverein ingatlan- és építési jogi szekciójának, valamint a nemzetközi építési jogi szakcsoportnak tagja, mint egyedüli nem Németországban bejegyzett ügyvéd. Rendszeresen vesz részt az Európai Unió jogával kapcsolatos tanulmányok elkészítésében, valamint ilyen konferenciákon előadóként.
2010-től a Lengyel Kereskedelmi Kamara mellett működő Nemzetközi Választott Bíróság tagja. 2011-ben a Nemzetközi FIDIC-képzés résztvevőjévé vált. 2016-tól Magyarország képviselője a European Society of Construction Law nemzetközi szakmai szervezetben.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar állandó előadója, oktatója és 2019-től pedig tiszteletbeli tanára.