Az utóbbi években a közigazgatási jogorvoslati rendszer számos nagy változáson esett át, ezen átalakítások közül talán minden Ügyfél számára a legszembetűnőbb változtatást az jelentette, hogy a kétfokú közigazgatási rendszer egyfokúvá vált (kivéve pl. adóhatósági eljárások). Jelen bejegyzésben ezen átalakítást, illetve ennek legfontosabb következményeit foglalom össze.
De mit is jelentett a kétfokú közigazgatási rendszer?
A kétfokú közigazgatási rendszer azt jelentette, hogy az I. fokú hatóság döntésével szemben fellebbezésnek volt helye, melyet egy másodfokú közigazgatási szerv bírált le, és „csak” ezen másodfokú döntéssel szemben volt helye bírósági felülvizsgálatnak.
A módosítás következtében a fentiek úgy változtak meg, hogy a jogalkotó főszabályként megszüntette a fellebbezés lehetőségét, és oly módon módosította a jogorvoslati rendszert, hogy az I. fokú hatósági döntéssel szemben már közvetlenül bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető.
A kétfokú jogorvoslati rendszerrel, illetve a fellebbezéssel kapcsolatban fontos kiemelni azt is, hogy a II. fokú hatóság nem volt kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a felettes szerv a másodfokú eljárása során a teljes elsőfokú eljárást jogszabályoknak való megfelelőségét felülvizsgálta, és így meg volt a jogosultsága ahhoz, hogy olyan jogszabálysértést is figyelembe vegyen, melyre az ügyfél a fellebbezésében nem is hivatkozott.
Mi indokolta a változtatást?
A jogalkotó a változtatást elsősorban szakszerűségi szempontokkal indokolta, a jogalkotó álláspontja szerint célszerűbb és szakszerűbb egy olyan jogorvoslati rendszer, melyben az I. fokú közigazgatási döntést a közigazgatástól teljesen független bíróság vizsgálja felül.
Milyen következményei vannak a változásnak?
Ameddig a fellebbezés elkészítésének és benyújtásának nem voltak szigorú formai és tartalmi követelményei, addig a kereset benyújtása rendkívül formalizált, ezért az Ügyfelek számára talán a legfontosabb következménye ezen változtatásnak az, hogy, ha az elsőfokú és véglegessé vált döntéssel szemben jogorvoslattal kívánnak élni, akkor javasolt közigazgatási jogban jártas ügyvéd igénybe vétele, hiszen e nélkül akár még az is elképzelhető, hogy a bíróság érdemben nem is tárgyalja a keresetet, mivel azt visszautasítja valamely formai hibára hivatkozva.
A bíróság pl. abban az esetben utasíthatja vissza a keresetet, ha egy elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdasági társaság nem a kereset benyújtására rendszeresített űrlapon nyújtja be a keresetét.
A korábbi bejegyzésben már utaltam arra is, hogy a jogsérelmet a kereset benyújtására nyitva álló határidőn belül lehet és kell megjelölni; ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a keresetben már valamennyi jogszabálysértést meg kell jelölni, hiszen, ha azt elmulasztjuk, akkor azt bíróság már nem veheti figyelembe az ítélete meghozatala során, mivel arra a kereset benyújtására nyitva álló határidő letelte után már nem tud hivatkozni.
Vagyis akár az is elképzelhető, hogy egy közigazgatási döntés nem felel meg a jogszabályoknak, de azt a bíróság azért nem semmisíti meg (vagy semmisíti meg, és utasítja új eljárásra a hatóságot), mivel az ügyfél (felperes) nem a megfelelő jogszabályra hivatkozott a keresetben.
A fentiek jól szemléltetik, hogy amíg a fellebbezésnél nem volt feltétlenül szükséges jogi szakember igénybe vétele, hiszen a fellebbezés benyújtásának nem voltak szigorú formai kritériumai és a II. fokú hatóság hivatalból teljes egészében felülvizsgálta az I. fokú döntést, addig a kereset benyújtásához az már nélkülözhetetlenné vált, hiszen olyan részletszabályokra is kell figyelni, melyekről egy laikusnak nem lehet tudomása.
A másik fő következménye a jogorvoslati rendszer átalakításának az lett, hogy az I. fokú ítélet ellen jogszabályban meghatározott körben lehetséges fellebbezést benyújtani; A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) alapján a felperes akkor élhet fellebbezéssel, amennyiben azt a törvény lehetővé teszi. Ebben az esetben az elsőfokú ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással van lehetőség fellebbezéssel élni.
Ha közigazgatási hatósági eljárással, vagy adóhatósági eljárással kérdése merülne fel, keressen bizalommal.
