Szavatossági jogok 2022. január 1-től hatályos szabályozása

Idéntől, azaz 2022. január 1-től kell alkalmazni a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletet.

A rendelet a szerződés teljesítésének szabályait és a kellékszavatossági jogok szabályait egészíti ki áruk, digitális áruk, digitális tartalom értékesítése és digitális szolgáltatások esetében, ha fogyasztóval kötünk szerződést. A rendeletet nem csak e-kereskedelemre, hanem klasszikus kereskedelemre is alkalmazni kell.

A szabályozással kapcsolatban fontos tisztázni, hogy:

• az új szabályok 2022. január 1-től eladott termékek esetében alkalmazandó,
• jogi személyekre nem terjed ki, esetükben az eddig is alkalmazott szabályoknak kell megfelelni,
• a szavatosság panaszok kezelésének menetét nem módosítja a rendelet.

Röviden a szabályozás lényegi elemei

A rendelet meghatározza a szerződésszerű teljesítés általános követelményeit.

Akkor teljesítünk megfelelően, ha:

• A termék megfelel a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel.

 E szerint még fontosabb szerepe lesz a termékleírásoknak, az ott szereplő állítások valódiságának. A rendelet a kompatibilitás és interoperabilitás fogalmait meghatározza.

• Alkalmas a termék a terméknek a fogyasztó által meghatározott célra, ha ezt a tudomásunkra hozta és el is fogadtuk.

Ha a vásárló email-ben megkérdezi, hogy a termék jó-e az általa meghatározott célra és mi azt írjuk vissza, hogy igen, akkor ez később is számonkérhető lesz az Eladón, ha mégsem jó adott célra a termék.

• Minden szerződésben ígért tartozékot, használati útmutatót, telepítési utasítást és ügyfélszolgálati támogatást át kell adni a vásárlónak.

Ez egyértelmű követelmény, nem látunk a gyakorlatban gondot eredményező kérdést.

•  Biztosítani kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.

Akkor érdekes a követelmény, ha a termékhez pl. applikáció jár (mint a robotporszívók esetében), mivel ott az applikáció is a termék lényegi eleme. Bár hozzá kell tennünk, hogy az applikáció frissítéseit nem mi, mint eladók tudjuk biztosítani a vásárló számára, hanem maga a gyártó. Úgy véljük, hogy itt életszerűtlen a szabályozás, mivel ezt a kötelezettséget legtöbb esetben az eladó soha nem tudja teljesíteni saját maga.

• A terméknek alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú termék esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír

Ha a robotporszívós példánál maradunk, akkor ez azt jelenti, hogy olyan robotporszívót adhatunk el, ami alkalmas a robotporszívók általános céljának teljesítésére. Ehhez viszont mi nem ismerünk szabványt, aminek meg kellene egy ilyen terméknek felelnie, így marad az általános jellemzők értékelésének lehetősége, ami viszont nagyon szubjektív tud lenni. Erre a pontra hivatkozva várhatóan meg fognak növekedni a vásárlói panaszok, főleg, ha egy adott termék típuson belül nagyon eltérő funkciókat tud ellátni az olcsóbb és a drágább típusú termék (pl.: nem minden robotporszívó tud felmosni maga után, kérdés, hogy a rendelet szövege alapján ez olyan funkció-e, amit minden robotporszívónak kell tudnia?)

• A terméknek rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel – különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú termék esetén szokásos, figyelembe véve az Eladó, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy a termék konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános – különösen hirdetésben vagy címkén tett – kijelentését.

A gyakorlatban úgy látjuk, hogy jelenleg is az utolsó része okoz gondot a rendeletnek, amikor a gyártói állítás a valóságban nem tapasztalható, pl.: vízálló óra, ami nem bírja a vizet.

Viszont itt is életszerűtlen a rendelet, mivel a gyártói állítást is számon kéri az eladón, amire nyilvánvalóan nincs ráhatása az eladónak. Ahol az eladó maga tesz kijelentéseket (pl.: termékleírásban) az jogos, hogy magán az eladón kérik számon, főleg olyan termékek esetében, ahol nem található gyártói információ.

Itt egy kivétel szabályt tartalmaz a rendelet viszont, hogy nem kell megfelelnie az eladónak a nyilvános kijelentéseknek (pl.: gyártóinak), ha tudjuk igazolni, hogy azt nem kellett ismernünk és nem is várható el, hogy ismerjük, ha az nem befolyásolja a vásárlói szándékot, vagy közben helyesbítették. Ha pl. egy termék gyártója Németországban tesz egy reklámban kijelentést, akkor álláspontunk szerint azt a magyar eladóknak nem kell ismernie és nem is elvárható az ismerete, ezért arra nem hivatkozhat a magyar vásárló, vagy ha a nyilvános kijelentés arra vonatkozik, hogy a termék akkumulátora 10 órát bír, de ténylegesen csak kilencet, az nem befolyásoló tényező.

• A terméknek rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal – ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást.

A használati utasítás és a csomagolás jelenleg is szinte minden termékhez jár, a gyakorlatban nem látunk ezzel kapcsolatos problémát. A gyakorlat valószínűleg ki fogja munkálni az ésszerűen elvárható tartozékok körét is, de itt várhatóak viták a vásárlók és az eladók között. Pl.: ha veszünk egy fúrógépet, akkor elvérhatjuk-e, hogy ahhoz fúrószárat is adjanak?

• A terméknek meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett termék tulajdonságainak, leírásának.

Ez egyértelmű követelmény, nem látunk a gyakorlatban gondot eredményező kérdést.

Fontos pontosítás a rendeletben, hogy a szakszerűtlen üzembe helyezésre, mint szavatosságot kizáró okra csak akkor hivatkoztunk, ha az üzembe helyezést nem mi, vagy nem a mi alvállalkozónk végezte el.

Ha viszont a szakszerűtlen üzembe helyezés oka a termékhez adott szerelési útmutató hibája, akkor az a mi hibás teljesítésünk lesz, a vásárló szavatossági panaszt nyújthat be eredményesen.

Kellékszavatosság intézésének új szabályai

A kellékszavatosság érvényesítésének alapvető logikája, hogy a fogyasztó 2 évig fordulhat az eladóhoz ilyen igénnyel, de az eladó csak akkor köteles az igényt kezelni, ha a termék már az átadáskor hibás volt.

Tipikus esetben a hiba már az átadást követően kiderül, mivel a termék nem működik, de vannak speciális esetek, amikor az átadást követően hosszú idő telik el a hiba felfedezéséig. Ilyen eset, ha a hiba rejtett (pl. egy ritkán használt funkció nem működik), vagy ha a termék használatát csak később kezdi meg a vásárló.

Eddig is élt viszont az a szabály, ami nem változik, hogy a használatból fakadó hibák nem kellékszavatossági körbe tartoznak, viszont élt a szabályozásban egy vélelem, hogy ha a vásárló 6 hónapon belül közli az eladóval, hogy a termék hibás, akkor vélelmezni kellett, hogy a termék már az átadáskor rossz volt.

Az új rendelet ezt a 6 hónapot 1 évre emeli fel, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Ez azt jelenti, hogy ha az átadást követő 1 éven belül valaki hibát jelez, akkor:

• meg kell néznünk, hogy lehetséges-e az árú természete alapján, hogy egy évvel később merüljön fel a hiba: pl. ha a termék szavatossága ezen időszak alatt lejár, akkor nem lehet hibás teljesítésre hivatkozni a szavatossági idő lejártát követően)
• meg kell vizsgálni, hogy mi a hiba jellege: pl. ha a vásárló leírja, hogyan használta, ami alapján látható, hogy nem volt rendeltetésszerű a használat, akkor a hiba jellegével összeegyeztethetetlen ez a vélelem,
• ha minderre nem tudunk hivatkozni, akkor nekünk kell tudni bizonyítani, hogy a termék az átadáskor jó volt.

Szintén új szabály, hogy a fogyasztó a jövőben mással nem javíttathatja ki a terméket az eladó költségére.

Pontosították, hogy mikor kérheti a vásárló az árleszállítást, vagy állhat el a szerződéstől:

• ha az eladó nem javítja ki a terméket, ilyen esetben:
  • az eladó saját költségére kell a terméket visszavennie,
  • ha üzembe is kell helyezni a terméket, az az eladó kötelezettsége lesz,
• ha az eladó megtagadja a termék szerződésszerűvé tételét (pl.: nem ad használati utasítást kérésére sem), ilyenkor nem feltétlenül hibás a termék, valami hiányzik a termékhez,
• ismételt hiba esetén,
• súlyos hiba esetén.

Továbbra is él a szabály, hogy jelentéktelen hiba esetén nem lehet elállni a szerződéstől, de a rendelet egyértelművé teszi, hogy a hiba jelentéktelenségét az eladónak kell bizonyítania.

Általánosan érvényesülő szabály, hogy:

1. az Eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét,
2. ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerhetővé válása előtt – üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.

Ha a hibás teljesítés a terméknek csak meghatározott részét érinti, és azok tekintetében a szerződés megszüntetésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételei fennállnak, a Fogyasztó az adásvételi szerződést csak a hibás áru tekintetében szüntetheti meg, de az azokkal együtt szerzett bármely egyéb áru vonatkozásában is megszüntetheti, ha a Fogyasztótól nem várható el észszerűen, hogy csak a szerződésnek megfelelő árukat tartsa meg.

Önként vállalt jótállás szabályai

A rendelet szabályozza az önként vállalt jótállás szabályait is (nem keverendő össze a jogszabály szerinti kötelező jótállással).

Talán a legfontosabb szabály, hogy jótállási nyilatkozatot kell adni.

A jótállási nyilatkozatban fel kell tüntetni:

1. az arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot, hogy az áru hibás teljesítése esetén a Fogyasztót a jogszabály szerinti kellékszavatossági jogok gyakorlása térítésmentesen megilleti, e jogait a jótállás nem érinti;
2. a jótállásra kötelezett nevét és címét;
3. a Fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást;
4. azon áru megjelölését, amelyre a jótállás vonatkozik és
5. a jótállás feltételeit.

Digitális szolgáltatás és digitális tartalom szolgáltatása esetén érvénysülő szabályok

Először is tisztáznunk kell, hogy mi a digitális szolgáltatás.

Digitális szolgáltatás a rendelet szerint:

1. olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy digitális adatokat hozzon létre, kezeljen, tároljon, vagy azokhoz hozzáférjen; vagy
2. olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó és a szolgáltatás más igénybe vevői által feltöltött vagy létrehozott digitális adatok megosztását, illetve az azokkal való egyéb interakciót.

Ez a definíció szerencsére kellően szűken vonja meg a digitális szolgáltatások határát, mivel ezek főszabályként a közösségi média platformok és videómegosztók, tárhely szolgáltatások lesznek.

A mögöttes irányelv annyit még segít, hogy digitális szolgáltatásnak minősíti például a felhőalapú szolgáltatás keretében szolgáltatásként nyújtott szoftvereket, a folyamatos forgalmi adatok biztosítását egy navigációs rendszerben, illetve egyénileg kialakított edzéstervek folyamatos biztosítását okosórák esetében.

Nem minősül álláspontunk szerint digitális szolgáltatásnak pl. az oktatóvideók eladása. Viszont egy oktatvideó eladása már digitális tartalom szolgáltatása lesz a fogalmak szerint.

A rendelet itt is meghatározza a szerződésszerű teljesítés követelményeit.

Ugyanakkor itt olyan szabályokat találunk, ami már most is a gyakorlat részét képezik.

Digitális tartalom szolgáltatása vagy digitális szolgáltatás nyújtása esetén is az eladónak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás olyan frissítéseiről – ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint megkapja azokat.

Ez abban az esetben nagyon is releváns eladói oldalon, ha mi magunk vagyunk a digitális tartalom fejlesztői, de ilyen esetben ez már ma egy alapvető szintű elvárásnak is tekinthető.

Ha viszont nem mi vagyunk a fejlesztők, akkor csak a fejlesztőre tudunk hagyatkozni a kötelezettség teljesítésekor, hiszen az eladott szoftver esetében nem tudunk ráhatással lenni a frissítések meglétére.

A szerződésszerű teljesítés általános követelményei megegyeznek az árukhoz írtakkal, mivel azt egységesen kezeli a rendelet.

A hibás teljesítés kezelésére vonatkozó szabályok szinte teljes mértékben megegyeznek az áruk adásvételére vonatkozó szabályokkal írtakkal.

Annyi különbséget figyelhetünk meg, hogy digitális tartalom és digitális szolgáltatás esetében:

• az üzemebe helyezés helyett integrációról ír a rendelet,
• ha vissza kell téríteni vételárat, akkor azt a részt nem kell visszatéríteni, amíg a tartalom, vagy szolgáltatás szerződésszerű volt,
• nem kell használati útmutatót átadni és tartozékokat, frissítéseket és biztonsági frissítéseket kell adni (a szerződés időtartama alatt)
• Ha az eladó digitális tartalmat szolgáltat, vagy digitális szolgáltatást nyújt, vagy erre kötelezettséget vállal, a fogyasztó pedig kizárólag személyes adatokat szolgáltat, vagy ilyen adatok szolgáltatását vállalja az eladó részére, a fogyasztó jelentéktelen hiba fennállása esetén is jogosult a szerződést megszüntetni, azonban az ellenszolgáltatás arányos leszállítását nem igényelheti.

Ezen a területen talán legfontosabb és gyakorlatra is kiható szabály, hogy rendezett lett a digitális tartalom/szolgáltatás módosítási lehetősége.

Ha a szerződés arról rendelkezik, hogy a digitális tartalom szolgáltatására vagy a digitális szolgáltatás nyújtására vagy hozzáférhetővé tételére a szerződésben meghatározott időtartam alatt kerül sor, az eladó akkor módosíthatja a digitális tartalmat vagy szolgáltatást a szerződésszerű teljesítés a rendelet szerinti követelményeit meghaladóan, ha

1. ez a szerződés megfelelő indokot is megjelölő rendelkezésén alapul;
2. a módosítással kapcsolatban a fogyasztót semmilyen többletköltség nem terheli;
3. a fogyasztót világos és közérthető módon tájékoztatták a módosításról; és
4. a módosítást megelőzően az eladó észszerű időben, tartós adathordozón tájékoztatja a fogyasztót a módosítás jellemzőiről és idejéről, a fogyasztót megillető megszüntetési jog gyakorlásának lehetőségéről, valamint arról, ha a fogyasztónak lehetősége van a szerint a módosítás mellőzését kérni.

A fogyasztó jogosult a módosításról szóló tájékoztatás kézhezvételétől vagy a szerződés módosításától számított harminc napon belül a szerződést díjmentesen megszüntetni, ha a szerződés megváltozott feltételekkel történő teljesítése hátrányosan érinti a digitális tartalomhoz vagy a digitális szolgáltatáshoz való hozzáférését, illetve annak használatát, kivéve, ha a módosítás hátrányos hatása csekély mértékű.

Ez a felmondási jog nem alkalmazható, ha az eladó biztosítja a fogyasztó számára, hogy többletköltség nélkül megtartsa a módosítás nélküli digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást, feltéve, hogy a teljesítés a módosítás nélkül is szerződésszerű marad.

Cikk írója:

Dr. Németh Ádám

Informatikai jog

dr. Németh Ádám Ügyvédi Iroda

Dr. Németh Ádám a dr. Németh Ádám Ügyvédi Iroda infokommunikációs jogi szakjogásza. Az Ügyvédi Iroda megalakulása óta foglalkozik elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekkel. Széles körű tapasztalattal rendelkezik a szerzői jog területén.

Munkáját a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóságnál kezdte, kiváló műszaki szakember kollégáinak köszönheti a műszaki és informatikai gondolkodásmód alapjait, azt, hogy ki tud lépni a sablonos és elavult jogi gondolkodásmód keretei közül.

Fontos számára a felhalmozódott tudás megosztása, ezért üzemelteti az informatikaijog.hu weboldalt, oktat a Milton Friedman egyetemen és segít szakértőként a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak. Gyakorlatban alkalmazható tanácsokkal segít eligazodni ügyfeleinek az adatvédelmi jog világában.

Mára sikerült elérnie, hogy megértse az ügyfeleit és ők is megértsék tolmácsolásában azt, hogy mit szeretne a jog mondani.