Ha egy társasházban lévő irodáról vagy lakásról van szó, a jogügyletben résztvevő szereplők a legtöbbször megelégednek a tulajdoni lap beszerzésével és nem bajlódnak azzal, hogy további lényeges dokumentumokat is beszerezzenek.
Az egyik ilyen dokumentum a társasház alapító okirata, amely sok fontos információt tartalmaz.
Az alapító okirat célja ‒ leegyszerűsítve ‒ az alapvető tulajdoni viszonyok rögzítése. Az alapító okirat bevezető részében találhatóak a társasház alapadatai (elnevezése, címe, helyrajzi száma és alapterülete). Elkülöníti egymástól és fel is sorolja a közös-, valamint a külön tulajdonba tartozó részeket (ezeket általában külön fejezetek tartalmazzák). A közös és külön tulajdon meghatározása azért lényeges, mert az alapján dönthető el, hogy ki jogosult afelett rendelkezni: közös tulajdoni részről a társasház közgyűlése, míg a külön tulajdoni részről maga a tulajdonos.
Emellett, az alapító okirat rögzíti a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadot (eszmei hányadot) is, amely a külön tulajdon tulajdonosát megillető rendelkezési jog mértékét határozza meg a közös tulajdon vonatkozásában (ez legtöbbször a társasházi közgyűléseken való szavazáskor nyer jelentőséget és lényegében a külön tulajdonost megillető szavazati jog mértékét jelenti). Az eszmei hányad mértéke legtöbbször a külön tulajdonban álló ingatlan alapterületéhez igazodik.
Végül, az alapító okirat tartalmazhat arról is rendelkezést, hogy egy külön tulajdonban álló ingatlan eladása vagy bérbeadása esetén megilleti-e a többi tulajdonostársat elővásárlási vagy előbérleti jog. Ha ilyen jogokat a többi tulajdonostárs javára kikötöttek, akkor az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötését megelőzően ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, különben a sérelmet szenvedett tulajdonostárs jogosult lehet a megkötött szerződést megtámadni, amely alapvetően fel tudja borítani a megtámadott szerződés alapján kialakult helyzetet.
A fentiekből is látható, hogy nemcsak az ingatlan tulajdoni lapja, hanem a társasház alapító okirata is tartalmazhat lényeges rendelkezéseket a külön tulajdonban álló ingatlannal kapcsolatban, így azt is feltétlenül szükséges beszerezni egy ingatlan adásvételi vagy bérleti szerződés megkötését megelőzően.
Számos magyarországi és külföldi konferencián szerepelt előadóként ingatlanjog témába, többek között 2017-ben a Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetsége, valamint az Európai Ingatlantanács (CEPI) szervezésében magyar nyelven, 2018-ban pedig a European Society of Construction Law szervezésében angol nyelven.
Számos szakmai tanulmány és cikk szerzője (angol és magyar nyelven) elsődlegesen az ingatlanjog területén.