Az ajánlat összeállítása során alapos körültekintést igényel, hogy mind a kizáró okok fenn nem állásának igazolására, mind pedig az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására szolgáló iratokat hiba és hiánymentesen állítsa össze az ajánlattevő.
A közbeszerzési dokumentumok áttekintése után jogosan merül fel a kérdés, hogy mindezen igazolásokat (pl. közjegyző által hitelesített nyilatkozatot, árbevételi adatokat, referenciaigazolást, önéletrajzot) mikor kell benyújtani? Hol találnak erre vonatkozó tájékoztatást?
Uniós eljárásrendben, azaz, ha a becsült érték meghaladja az uniós értékhatárt, az ún. egységes európai közbeszerzési dokumentum (EEKD) szolgálja a kizáró okok fenn nem állásának és az alkalmassági követelményeknek való megfelelésnek az előzetes igazolását. Az ún. két lépcsős bírálatban az EEKD célja az ajánlattevők adminisztratív terheinek csökkentése. Az EEKD útján megtett nyilatkozatok mintegy előzetes bizonyítékként szolgálnak arra, hogy a nyilatkozattevő gazdasági szereplő nem áll kizáró okok hatálya alatt, valamint megfelel az előírt alkalmassági feltételeknek. A felhívásban előírt igazolásokat csak akkor kell benyújtani, ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdései szerint felhívja azok benyújtására az érintett ajánlattevőt, ilyenkor kerül sor az utólagos igazolásra. Érdemes ezért az erőforrásokat az ajánlat beadásakor kizárólag az ajánlattételi határidő lejártáig benyújtandó dokumentumokra összpontosítani.
Nemzeti eljárásrendben, azaz, ha a becsült érték nem éri el az uniós értékhatárt, Ajánlatkérő már nem köteles az EEKD alkalmazására. Ettől függetlenül a Kbt. 114. § (2) bekezdése alapján továbbra is irányadó az a főszabály, hogy az ajánlattevő előzetesen mindösszesen arról köteles nyilatkozni, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat még nem köteles megadni.
Ugyanakkor 2020. február 1-jétől nemzeti eljárásrendben bevezetésre került a Kbt. 114/A. §-ának (az ún. egylépcsős bírálatnak) alkalmazási lehetősége. Abban az esetben, ha a felhívásban az ajánlatkérő megjelöli a Kbt. 114/A. § (1) bekezdését, úgy rendelkezik, hogy nem alkalmazza a nyilatkozati elvet és egy szakaszban bírálja el az ajánlatokat. Ebben az esetben a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igazolásokat már az ajánlattételi határidő lejártáig be kell nyújtani az ajánlatban.
A benyújtandó dokumentumok tartalmi és formai követelményeiről, valamint a hozzájuk rendelt benyújtási határidőről ajánlatkérő minden esetben az igazolási mód leírásában, illetve az iratjegyzékben nyújt tájékoztatást. Az esetleges ellentmondásokból fakadó hiányok elkerülése érdekében az ajánlat összeállítása során javasolt mindkét iratot egyidejűleg sorvezetőként használni.
Szemléletük túlmutat a közbeszerzési eljárások lebonyolításán, stratégiai gondolkodásmódjuk nélkülözhetetlennek bizonyult az eredményes projektmegvalósítás kritikus pillanataiban, mely az ügyfelek visszajelzései alapján jelentős támogatást jelent a túlbürokratizált pályázati és közbeszerzési folyamatokban.
Csepy Dorottya a jogi diploma megszerzését követően munkáját a Miniszterelnökségen kezdte, a Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárságon európai uniós és hazai forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárások és szerződésmódosítások közbeszerzési-jogi felügyeletét látta el.
2015-ben közbeszerzési tanácsadóként csatlakozott az Equinox cégcsoporthoz. 2018-ban versenyjogi szakjogász képzettséget szerzett, majd szakmai tapasztalatát 2020 áprilisáig az Ecovis budapesti irodájában hasznosította. 2020 szeptemberétől ügyvédként és felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóként nyújt hatékony segítséget ügyfeleinek.
