A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. 37. § (1) bekezdés f) pontja előírja, hogy a keresetben meg kell jelölni a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, illetve az annak alapjául szolgáló tényeket.
A jogsérelem feltüntetése azért bír különösen jelentőséggel, mivel, ha a felperes elmulasztja megjelölni a jogsérelmet, úgy a keresetet a bíróság hiánypótlás kiadásának mellőzése nélkül visszautasítja.
De hogyan is tehetünk eleget ezen jogszabályi kötelezettségnek?
A kialakult bírósági gyakorlat szerint a jogszabálysértés és a jogsérelem nem azonos fogalmak, ezért a keresetlevélnek nem elegendő tartalmaznia a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, hanem a felperesnek pontosan meg kell jelölnie, hogy a saját viszonyában, vagy magára nézve miért tekinti jogsértőnek az alperes határozatát, miért gondolja sérelmesnek ezt a tevékenységet.
A fentiek alapján tehát a jogsérelem megjelölése nem jelentheti kizárólag a jogszabálysértések pontos megjelölését, azok felsorolását.
Megjegyzem, hogy a gyakorlatban a jogszabálysértés és jogsérelem elválasztása nem is olyan egyszerű feladat, ezért a fenti értelmezésen a jövőben célszerű lehet finomítani.
