A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 93. § (1) bekezdés szerint a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.
A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
Mi a munkaidőkeret értelme?
A munkafeladatokhoz rugalmasan igazodó egyenlőtlen munkaidő-beosztás válik lehetségessé, ezáltal megkönnyítve a munkáltatónak az igény szerinti munkaszervezést. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásról van szó, ha
- a beosztás szerinti munkaidő eltér a napi munkaidőtől (pl. napi 10 óra)
- nem kerül adott héten két pihenőnap kiadásra
- heti pihenőnapok helyett heti pihenőidőt alkalmaz a munkáltató és nem kerül heti 48 óra megszakítás nélküli pihenőidő kiadásra
- az előzők kombinációja
Milyen hosszú lehet a munkaidőkeret?
A munkaidőkeret tartama
- főszabály szerint legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét,
- kivételesen 6 hónap vagy 26 hét (megszakítás nélküli, többműszakos, idényjellegű, készenléti jellegű tevékenység esetén vagy Mt. 135. § (4) bekezdés szerinti munkakörben), illetve
- kollektív szerződés alapján legfeljebb 36 hónap.
Hogyan alkalmazható?
A munkaidőkeret alkalmazása a munkáltató egyoldalú döntése alapján lehetséges. A munkáltató köteles a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meghatározni és közzétenni. Következésképpen egyáltalán nem ajánlott a munkaidőkeretről a munkaszerződésben rendelkezni, mert azt a munkáltató bármikor bevezetheti vagy megszüntetheti saját belátása szerint, egyoldalúan.
Mi az előnye?
Amennyiben a munkáltató tevékenységében vannak kiemelkedő időszakok, azokra nézve a munkaidőkeret segítségével jobban átcsoportosítható a ledolgozandó órák száma. A munkaidőkeret segítségével a hullámzó munkaterhelés mellett munkabér költségek is megtakaríthatók, jobban optimalizálhatók.
Mi a hátránya?
Az adminisztráció, elsősorban a bérszámfejtés nagyobb odafigyelést igényel, mert vannak olyan juttatások, amelyek csak a munkaidőkeret végén számolhatók el (pl. munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka).
Az irodavezető, dr. Antalóczy Adrienn LL.M. ügyvéd, munkajogi és adatvédelmi szakjogász. Munkanyelve a magyar és angol, ezen kívül társalgási szinten beszél németül. Nemzetközi ügyvédi irodáknál szerzett gyakorlatot és saját praxisában is elkötelezett maradt a magas szakmai színvonalú, ugyanakkor ügyfélbarát munka mellett.
Rendszeresen publikál munkajogi cikkeket, tanulmányokat munkajogi és HR szakportálokon, munkajogi tárgyú folyóiratokban és egyéb kiadványokban, továbbá munkajogi tárgyú előadásokat tart.
Ügyvédi tapasztalata szerint a munkajog területén a megelőzés hatékonysága mérhető. Mind pénzben, mind időben sokkal többe kerül ugyanis a vitás helyzetek utólagos megoldása, illetve a helytelen gyakorlat megreformálása, mint amikor egy cég előrelátóan, szakszerű munkajogi támogatással építi fel és működteti a munkaszervezetet.
