Ügyvédi Társulásunk praxisában gyakran előfordul, hogy a valamilyen kisebb építési tevékenységet megvalósítani kívánó ügyfelek, tehát olyanok, akik már rendelkeznek építménnyel, tehát nem egy teljesen új épületet kívánnak létrehozni, hanem egy meglévőt átalakítani, felújítani, korszerűsíteni, elbizonytalanodnak, hogy szükséges-e az ő esetükben építési engedélyt kérni, nem jár-e az engedély kérésének elmulasztása számukra hátrányos következményekkel, nevezetesen pénzbírsággal. Tapasztalataink szerint az eljáró építésügyi hatóságok sem ítélik meg minden esetben következetesen, illetve jogszerűen ezeket a kérdéseket.
Engedélyre vonatkozó jogszabályok
A 312/2021 (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete, amely az építési engedély nélkül végezhető tevékenységeket sorolja fel – többek között – kimondja, hogy nem engedélyköteles az építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik. Az előbbi jogszabályi rendelkezések elolvasását követően többen hajlamosak azt gondolni, hogy a jogalkotó ily módon igen tág teret biztosít a nem engedélyköteles tevékenységeknek, hiszen az átalakítás, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés fogalmába nagyon sok minden belefér, vagy belemagyarázható.
Arra már jóval kevesebben gondolnak, hogy esetleg érdemes utánanézni annak is, hogy a jogalkotó, adott esetben a kormány, nem határozza-e meg azt, hogy az építési engedély estleges szükségességére tekintette, mit kell értenünk ezeken a mindennapi nyelvhasználatban is előforduló fogalmakon.
Fogalmi meghatározások
Ezen tevékenységek definícióját – az építési engedély igénylésének szempontjából – a 253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet 1. számú „Fogalom-meghatározások” címet viselő melléklete tartalmazza. Ebből következően átalakításon a már meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenységet kell értenünk. Az előbbiekből következően az olyan építészeti hozzátoldások, amelyek növelik az építmény belső térfogatát már adott esetben építési engedélykötelesek lehetnek.
A hivatkozott rendelet szerint felújításon meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett, az építménytérfogatát nem növelő tevékenységet kell értenünk.
Korszerűsítésen pedig a meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység értendő.
A fentiekből egyértelműen látható, hogy a jogalkotó a köznyelvi használathoz képest jóval szűkebb értelemben használja az átalakítás, felújítás, korszerűsítés fogalmakat, s adott esetben megszorító feltételek beállásához, meglétéhez köti az engedélymentességet.
Olvasson az építési jog témakörében a Lehetetlenné vált szerződésekről is korábbi írásunkban!
1999-től a Deutscher Anwaltverein ingatlan- és építési jogi szekciójának, valamint a nemzetközi építési jogi szakcsoportnak tagja, mint egyedüli nem Németországban bejegyzett ügyvéd. Rendszeresen vesz részt az Európai Unió jogával kapcsolatos tanulmányok elkészítésében, valamint ilyen konferenciákon előadóként.
2010-től a Lengyel Kereskedelmi Kamara mellett működő Nemzetközi Választott Bíróság tagja. 2011-ben a Nemzetközi FIDIC-képzés résztvevőjévé vált. 2016-tól Magyarország képviselője a European Society of Construction Law nemzetközi szakmai szervezetben.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar állandó előadója, oktatója és 2019-től pedig tiszteletbeli tanára.
