Lehetetlenné vált szerződések az építőiparban

By |2021-07-14T07:05:58+00:002021. július 13.|

A szerződések az építőiparban sem minden esetben a szerződő felek által elképzelt módon teljesülnek, azaz hogy az egyes szerződő felek teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket.

 

Lehetetlenülés 

Ügyvédi Társulásunk praxisában is már többször előfordult, hogy a szerződés teljesítése lehetetlenné vált, vagy a felek egyike legalább is erre hivatkozott. Lehetetlenülésről akkor beszélünk, amennyiben a szerződés megkötését követően következett be olyan ok, amely a szerződés teljesítését lehetetlenné teszi. A lehetetlenülés a magyar jogi szabályozás és bírói gyakorlat szerint lehet fizikai lehetetlenülés, jogi lehetetlenülés és érdekbeli lehetetlenülés, mely utóbbit a magyar bírói gyakorlat csak egészen kivételes esetekben ismer el.

Amennyiben a lehetetlenné válásért az egyik szerződő fél a felelős, a másik fél szabadul a szerződéses kötelezettségei teljesítése alól, s a kárának a megtérítését követelheti. Amennyiben a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a felek a lehetetlenné válásból eredő károkat a kötelezettségeik arányában követelhetik egymástól. A magyar Polgári Törvénykönyv általános szabálya szerint amennyiben a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni.

Fontos tudni azonban, hogy az utóbbi főszabály a vállalkozási szerződésekben, így az építési szerződésekben sem alkalmazható.

 

Érdekkör

A vállalkozási szerződésekre speciális szabályokat rendelt alkalmazni a jogalkotó, s ezekben az esetekben más körülményekre is tekintettel kell lenni, mielőtt a lehetetlenülés következményeit megállapítjuk, illetve alkalmazzuk. A speciális szabályok szerint amennyiben a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt.

Amennyiben a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett, vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.

Amennyiben a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.

Tapasztalataink szerint amennyiben az egyes építési-kivitelezési szerződések esetében az egyik szerződő félnek sem felróható lehetetlenüléssel van dolgunk, körültekintően – a vonatkozó bírói gyakorlatra is tekintettel – kell mérlegelni, hogy kinek az oldalán, kinek az érdekkörében merült fel a lehetetlenülés.

Végül megjegyzendő, hogy az érdekkör fogalmát, s a lehetetlenülés következményeinek az ilyen alapon történő viselésének a szabályait, már a római jog is ismerte és alkalmazta.

Cikk írója:
Építési jog
Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás
Dr. Balázs Tamás a BALÁZS & KOVÁTSITS Ügyvédi Társulás vezető partnere. 1992 óta ügyvéd, fő szakterülete az építési jog. Közel 70 szakmai tanulmány és cikk szerzője elsődlegesen az építési jog területén.

1999-től a Deutscher Anwaltverein ingatlan- és építési jogi szekciójának, valamint a nemzetközi építési jogi szakcsoportnak tagja, mint egyedüli nem Németországban bejegyzett ügyvéd. Rendszeresen vesz részt az Európai Unió jogával kapcsolatos tanulmányok elkészítésében, valamint ilyen konferenciákon előadóként.

2010-től a Lengyel Kereskedelmi Kamara mellett működő Nemzetközi Választott Bíróság tagja. 2011-ben a Nemzetközi FIDIC-képzés résztvevőjévé vált. 2016-tól Magyarország képviselője a European Society of Construction Law nemzetközi szakmai szervezetben.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar állandó előadója, oktatója és 2019-től pedig tiszteletbeli tanára.

További cikkeink amik érdekelhetik

Recept szerzői jogi védelme

Gyakran nézzük át az internetet új receptekért, hogy frissítsük a heti menüt és sokan az eredményt interneten is megosztják, vagy […]

2021.07.22.
A vagyonkezelő alapítvány

Az alapítvány új változata került bevezetésre a magyar jogban 2019-ben, a vagyonkezelő alapítvány.[1] A vagyonkezelő alapítványoknak két altípusát szabályozza a Vkatv., […]

2021.07.29.
Lehetetlenné vált szerződések az építőiparban

A szerződések az építőiparban sem minden esetben a szerződő felek által elképzelt módon teljesülnek, azaz hogy az egyes szerződő felek […]

2021.07.13.

Lépjen velünk kapcsolatba

{{error_elements['nev']}}
{{error_elements['nev']}}
{{error_elements['cegnev']}}
{{error_elements['cegnev']}}
{{error_elements['contact_email']}}
{{error_elements['contact_phone']}}
{{error_elements['megjegyzes']}}
Üzenet küldése folyamatban...