A szerződések az építőiparban sem minden esetben a szerződő felek által elképzelt módon teljesülnek, azaz hogy az egyes szerződő felek teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket.
Lehetetlenülés
Ügyvédi Társulásunk praxisában is már többször előfordult, hogy a szerződés teljesítése lehetetlenné vált, vagy a felek egyike legalább is erre hivatkozott. Lehetetlenülésről akkor beszélünk, amennyiben a szerződés megkötését követően következett be olyan ok, amely a szerződés teljesítését lehetetlenné teszi. A lehetetlenülés a magyar jogi szabályozás és bírói gyakorlat szerint lehet fizikai lehetetlenülés, jogi lehetetlenülés és érdekbeli lehetetlenülés, mely utóbbit a magyar bírói gyakorlat csak egészen kivételes esetekben ismer el.
Amennyiben a lehetetlenné válásért az egyik szerződő fél a felelős, a másik fél szabadul a szerződéses kötelezettségei teljesítése alól, s a kárának a megtérítését követelheti. Amennyiben a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a felek a lehetetlenné válásból eredő károkat a kötelezettségeik arányában követelhetik egymástól. A magyar Polgári Törvénykönyv általános szabálya szerint amennyiben a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni.
Fontos tudni azonban, hogy az utóbbi főszabály a vállalkozási szerződésekben, így az építési szerződésekben sem alkalmazható.
Érdekkör
A vállalkozási szerződésekre speciális szabályokat rendelt alkalmazni a jogalkotó, s ezekben az esetekben más körülményekre is tekintettel kell lenni, mielőtt a lehetetlenülés következményeit megállapítjuk, illetve alkalmazzuk. A speciális szabályok szerint amennyiben a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt.
Amennyiben a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett, vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.
Amennyiben a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.
Tapasztalataink szerint amennyiben az egyes építési-kivitelezési szerződések esetében az egyik szerződő félnek sem felróható lehetetlenüléssel van dolgunk, körültekintően – a vonatkozó bírói gyakorlatra is tekintettel – kell mérlegelni, hogy kinek az oldalán, kinek az érdekkörében merült fel a lehetetlenülés.
Végül megjegyzendő, hogy az érdekkör fogalmát, s a lehetetlenülés következményeinek az ilyen alapon történő viselésének a szabályait, már a római jog is ismerte és alkalmazta.
1999-től a Deutscher Anwaltverein ingatlan- és építési jogi szekciójának, valamint a nemzetközi építési jogi szakcsoportnak tagja, mint egyedüli nem Németországban bejegyzett ügyvéd. Rendszeresen vesz részt az Európai Unió jogával kapcsolatos tanulmányok elkészítésében, valamint ilyen konferenciákon előadóként.
2010-től a Lengyel Kereskedelmi Kamara mellett működő Nemzetközi Választott Bíróság tagja. 2011-ben a Nemzetközi FIDIC-képzés résztvevőjévé vált. 2016-tól Magyarország képviselője a European Society of Construction Law nemzetközi szakmai szervezetben.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar állandó előadója, oktatója és 2019-től pedig tiszteletbeli tanára.
