I. A VAGYONKEZELÉSRŐL ÉS A BIZALMI VAGYONKEZELÉSRŐL ÁLTALÁNOSSÁGBAN
A vagyonkezelés, mint tevékenység általánosságban és összefoglalóan egy „adott dolog, dolgok csoportja, vagy egyéb jogok, illetve követelések felett (ún. kezelt vagyon) a tulajdonjogból fakadó egy vagy több részjogosítvány (birtoklás, használat, hasznok szedése, rendelkezési jog gyakorlását jelenti, a vagyonkezelőtől különböző személy javára”[1].
A bizalmi vagyonkezelés – mint a vagyonkezelés alapintézménye – szélesebb körben alkalmazható, sajátos, az angol jogban ismert trust és a német jogban fellelhető Treuhand mintájára kialakított olyan kötelmi jogi intézmény, amelyben dologi jogi elemek is megtalálhatók, és amelyet a Ptk.[2] szerződéses formában a megbízási típusú szerződések körében szabályoz. Bizalmi vagyonkezelés körében összefoglalóan a vagyonrendelő meghatározott vagyontárgyak tulajdonjogát (kezelt vagyon) ruházza át a vagyonkezelőre, aki ezáltal bár dologi jogilag korlátlan tulajdonjogot szerez a kezelt vagyon felett. Kötelmi jogilag azonban korlátot jelentenek számára a vagyonkezelési szerződésben foglaltak, valamint a kedvezményezett érdekei.[3]
A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó magyar jogi szabályozás alappilléreit a Ptk. általános és a bizalmi vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó rendelkezései, a Bvktv.[4] általános és speciális rendelkezései, valamint a Vatv.[5] rendelkezései alkotják. A bizalmi vagyonkezelést érintő szabályozás további elemei egyéb jogszabályokban, különösen kormányrendeletben[6], MNB rendeletben, számviteli- és adójogszabályokban, valamint egyes illetékszabályok között helyezkednek el. A hatályos magyar szabályozás alapján bizalmi vagyonkezelés három fő konstrukció keretében valósulhat meg, bizalmi vagyonkezelői vállalkozás, eseti vagyonkezelő, illetve vagyonkezelő alapítvány által. A továbbiakban e három vagyonkezelési modell főbb hasonlóságai és különbözőségei kerülnek bemutatásra, a bizalmi vagyonkezelés körében releváns szempontok szerint és a hatályos szabályozás alapján.
[1] B. SZABÓ G., ILLÉS I., KOLOZS B., MENYHEI Á., SÁNDOR I. – A bizalmi vagyonkezelés, Úmjs. 14. Budapest, HVG-ORAC, 2018. 22. o.
[2] 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
[3] B. SZABÓ G., ILLÉS I., KOLOZS B., MENYHEI Á., SÁNDOR I. – i.m. 25-27. o.
[4] 2014. évi XV. törvény. a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól.
[5] 2019. évi XIII. törvény. a vagyonkezelő alapítványokról.
[6] Lásd különösen a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások pénzügyi biztosítékainak egyes szabályairól szóló 87/2014. (III. 20.) Kormányrendelet.
II. BIZALMI VAGYONKEZELŐ VÁLLALKOZÁS – ÜZLETSZERŰ BIZALMI VAGYONKEZELÉS
A Bvktv. rendelkezése alapján üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez az a bizalmi vagyonkezelő, aki legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét.
1. A szervezeti, tárgyi és személyi feltételekről általánosságban
Üzletszerű bizalmi vagyonkezelés tevékenységet magyarországi székhelyű korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság, ügyvédi iroda, illetve EGT székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe végezhet. A vállalkozásnak meg kell felelnie továbbá a nemzeti vagyonról szóló törvényben[7] meghatározott átlátható szervezetre vonatkozó előírásoknak, jó üzleti hírnévvel kell rendelkeznie, szerepelnie kell a köztartozásmentes adózói adatbázisban, tagja (tulajdonosa) nem folytathat párhuzamosan üzletszerű és nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet stb.
Személyi és tárgyi feltételek tekintetében a Bvktv. szintén szigorú részletszabályoknak való megfeleléshez köti az ilyen típusú vállalkozások működését. A részletszabályok a személyi feltételek körében kiterjednek az egyes foglalkoztatási kötelezettségre vonatkozó, a foglalkoztatottakkal kapcsolatos etikai és megbízhatósági feltételekre vonatkozó, továbbá a vezetőket érintő összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezésekre. A tárgyi feltételek körében továbbá infrastrukturális, pénzügyi, valamint szavatoló feltételekre vonatkozó szabályok kerültek meghatározásra. Személyi feltételek között szerepelnek a vezető állású, valamint a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyekkel szemben támasztott meghatározott követelmények, tárgyi feltételek között pedig olyan kikötések találhatók, mint a minimum 70 milló forint saját tőkével, megfelelő pénzügyi biztosítékkal és informatikai rendszerrel való rendelkezés.
[7] 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról.
2. A Hivatal engedélyezési és nyilvántartási eljárása
Üzletszerű bizalmi vagyonkezelés tevékenység folytatása a Bvktv. rendelkezése szerint a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban Hivatal) által, kérelemre kibocsátott engedélyhez kötött. A Hivatal engedélyezési eljárásában az írásban előterjesztendő kérelemhez mellékletekként benyújtandó dokumentumok és igazolások típusát és tartalmát a Bvktv. hosszasan sorolja. Ilyen dokumentumok és igazolások különösen a kérelmező létesítő okirata, szervezeti és működési szabályzata, számviteli politikájának és rendjének leírása, pénz- és értékkezelési szabályzata, pénzmosási szabályzat elfogadásáról tett nyilatkozata[8], meghatázozott szakképzettséggel rendelkező személyekkel kötött (munka)szerződése, pénzügyi biztosítékának rendelkezésre állásáról szóló igazolása, alkalmas informatikai rendszerére vonatkozó szakértői igazolása, igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolása stb.
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tevékenységi engedélye megadására irányuló eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díj 600 000 forint, az ügyintézési határidő pedig 9 hónap. Az engedély hatálya időben nem korlátozott, a Bvktv. által meghatározott bármely indok bekövetkezése esetén a Hivatal általi visszavonásig érvényes. Ha az engedély kiadásáról szóló határozat véglegessé vált, a Hivatal a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás adatait bejegyzi a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartásába.
[8] A Magyar Nemzeti Bank által, a pénzmosásról és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvények rendelkezéseinek megfelelően készített egységes szabályzat a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók részére.
3. A Hivatal ellenőrzési eljárása
A Hivatal az MNB törvényben[9] és a Bvktv.-ben meghatározottak szerint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások vonatkozásában hatósági eljárás keretében vizsgálja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei megvalósulnak-e. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások évente felhívás nélkül kötelesek igazolni a Hivatalnak, hogy az engedélykiadás feltételei fennállnak. Az igazolás keretében a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás megküldi a Hivatalnak az engedélykiadási kérelemhez csatolandó – 30 napnál nem régebbi – okiratokat, valamint a könyvvizsgáló által ellenőrzött számviteli törvény szerinti beszámolóját. Ha a Hivatal a rendelkezésre bocsátott információkat hiányosnak, vagy nem megfelelőnek tarja, rendkívüli adatszolgáltatást rendelhet el, illetve önállóan is vizsgálatot indíthat. Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nem tudja megfelelően igazolni azt, hogy az engedély kiadásának feltételei továbbra is fennállnak, a Hivatal a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyét visszavonja. Mindezek ellenére a Hivatal vizsgálata a Bvktv.-ben rögzítettek alapján nem minősül felügyeleti tevékenységnek.
[9] 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról.
4. A tevékenység végzéséhez kötődő egyes szabályok
4.1. Belső nyilvántartás
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások kötelesek nyilvántartást vezetni a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról, valamint a kezelt vagyonra vonatkozóan tett vagyonkezelési jognyilatkozatokról. A nyilvántartás szükségességét előbbi esetében a jogviszonyok nyomon követkehtősége, valamint a hatósági vagyonkutatás elősegítése, utóbbi tekintetében pedig az ügyfelek tájékoztatása és joggyakorlásuk elősegítése indokolja. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások a nyilvántartásokban kezelt adatokat, az ügyféllel kötött szerződés megszűnésétől számított 10 évig kötelesek kezelni, továbbá a nyilvántartásokba történő bejegyzést megelőzően kötelesek beszerezni az érintettek hozzájáruló nyilatkozatát a személyes adataik kezeléséhez.
4.2. Titoktartás
A Ptk. a bizalmi vagyonkezelés bizalmi jellegére való tekintettel a vagyonkezelő vonatkozásában széles körre kiterjedő és szigorú titoktartási kötelezettséget ír elő. Mely alapján köteles titokban tartani minden olyan tényt, tájékoztatást és egyéb adatot, amelyről vagyonkezelői megbízatása keretében vagy annak kapcsán szerzett tudomást. A vagyonkezelő titoktartási kötelezettsége független a vagyonkezelői jogviszony létrejöttétől, fennmarad a bizalmi vagyonkezelési megbízatás megszűnése után is, felmentést alóla pedig csak a vagyonrendelő és jogutódja adhat. A Bvktv. a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében – ideértve a kiszervezés alapján igénybe vett harmadik személyt is – meghatározza azonban, hogy mely, jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró szervekkel szemben nem áll fenn a vagyonkezelő titoktartásra vonatkozó kötelezettsége. A Bvktv.-ben rögzített szabályok szerint bizonyos szervek korlátlanul[10], más szervek pedig csak az előttük már folyamatban lévő eljárás kapcsán jogosultak az adatszolgáltatást kérelmezni.
[10] Valamely hivatallal; adóhatósággal; Gazdasági Versenyhivatallal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel; nemzetbiztonsági szolgálattal; a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel; és a pénzügyi információs egységként működő hatósággal.
[11] A feladatkörében eljáró ügyészséggel, továbbá a büntetőeljárás során a nyomozó hatósággal; a büntető, polgári, valamint közigazgatási ügyben a bírósággal; a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtóval; a közigazgatási ügyben a közigazgatási hatósággal; és az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF).
4.3. Kiszervezés
A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások a bizalmi vagyonkezelési kötelezettségük hatékonyabb teljesítése érdekében igénybe vehetnek harmadik személyt (továbbiakban Kiszervezés). Kiszervezés esetében csak olyan jogalannyal köthető kiszervezési szerződés, akinek az érdekei nem ellentétesek a vagyonkezelő vagy az ügyfelek érdekeivel, aki engedélyköteles tevékenység végzésére rendelkezik a szükséges engedéllyel, és aki titoktartási kötelezettséget vállal. A Kiszervezésre irányuló szerződés megkötése továbbá nem akadályozhatja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás felett gyakorolt ellenőrzés hatékonyságát, nem érintheti a bizalmi vagyonkezelő felelősségét, valamint nem akadályozhatja a bizalmi vagyonkezelő utasítási és ellenőrzési jogának gyakorlását a kiszervezett tevékenysége vonatkozásában, illetve szerződésszegés esetén az azonnali felmondására irányuló jogát.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a Bvktv. rendelkezése alapján, bizonyos tevékenységek csak abban az esetben nem minősülnek Kiszervezésnek, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kétséget kizáróan bizonyítja, hogy annak költsége nem tartozik bele a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésével, teljesítésével kapcsolatosan az ügyfél által a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vagy harmadik személy részére teljesítendő bármilyen díjba vagy költségbe.
4.4. Hasznosítási kötelezettség
A Ptk. által szabályozott vagyonkezelői kötelezettségeket kiegészítve a Bvktv. a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében rögzíti az ún. hasznosítási kötelezettséget. A hasznosítási kötelezettség magában foglalja az ún. óvatos hasznosítás szabályát, amely a kezelt vagyon hasznosítása során minden olyan jognyilatkozat megtételétől való tartózkodást jelent, amelyek alapján a kezelt vagyon növekedésének esélye nem haladja meg annak jelentős csökkenésének vagy károsodásának kockázatát.
A hasznosítási kötelezettség tartalmazza továbbá a létrejövő jogviszonyok fenntartásának, megváltoztatásának és megszüntetésének szükségességére irányuló vizsgálatok rendszeres elvégzését; a kezelt vagyon hasznosítása érdekében tett jognyilatkozattal összefüggésben felmerülő vagyonvesztés, vagy károsodás kockázatának elosztására irányuló kötelezettséget; valamint a kezelt vagyon hasznosítására vonatkozó szakmai tanácsadás igénybevételére vonatkozó kötelezettséget (amennyiben a kezelt vagyon mérete, illetve jellege alapján, annak hatékony és óvatos hasznosításhoz szükséges ismerettel a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nem rendelkezik).
III. ESETI VAGYONKEZELŐ – NEM ÜZLETSZERŰ VAGYONKEZELÉS
A Bvktv. rendelkezése alapján nem meríti ki az üzletszerűség kritériumát és így eseti vagyonkezelőnek minősül az, aki legfeljebb egy bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi a tevékenységét.
1. A szervezeti és személyi feltételekről általánosságban
Az eseti vagyonkezelőkre vonatkozó szabályozás az üzletszerűen eljárókhoz mérten kevésbé szigorú előírásokat tartalmaz. Mindenekelőtt nem üzletszerű vagyonkezelési tevékenységet nem kizárólag a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások körében meghatározott, hanem bármely gazdasági szervezet, továbbá bármely polgári jogilag jogképességgel rendelkező személy is végezhet, amennyiben a Bvktv. által rögzített követelményeknek megfelel. A Bvktv. az eseti vagyonkezelési tevékenység körében, a természetes személyekre vonatkozó kizáró okként a régi Btk.-ban , valamint a Btk.-ban rögzített egyes, meghatározott bűncselekmények elkövetése miatti marasztalást határozza meg, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésig.
Amennyiben az eseti vagyonkezelési tevékenységet gazdálkodó szervezet végzi, úgy azzal szemben a törvény összesen három feltételt támaszt. Először is a gazdálkodó szervezetnek meg kell felelnie a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezetre vonatkozó előírásoknak. Másodszor a gazdálkodó szervezet tagja (tulajdonosa), a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása, vezető állású személye és ezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója nem végezhet bizalmi vagyonkezelési tevékenységet. Harmadrészt pedig a gazdálkodó szervezet vezető állású személye, természetes személy tagja, illetve tényleges tulajdonosa nem lehet olyan személy, akivel szemben a természetes személyek körében meghatározott kizáró ok áll fenn. Fontos kiemelni, hogy a nem üzletszerűen eljáró vagyonkezelő által kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést közokiratba, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
2. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony bejelentése és nyilvántartásba vétele
A Bvktv. rendelkezése alapján a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő köteles bejelenteni a vele kötött bizalmi vagyonkezelés szerződéssel összefüggő adatokat a Hivatalnak, azok bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába való bejegyzése érdekében a szerződés megkötését követő 30 napon belül. A bejelentést írásban a hivatalhoz kell előterjeszteni, és annak tartalmaznia kell a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett törvényben meghatározott adatait.
A vagyonkezelőnek a bejelentésben legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kell továbbá arról, hogy tevékenységét nem üzletszerűen látja el, valamint arról, hogy megfelel a törvény által, az eseti vagyonkezelővel szemben előírt követelményeknek. A vagyonkezelőnek a bejelentéshez mellékelnie kell a bizalmi vagyonkezelési szerződést tartalmazó okiratot, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást, valamint a pénzmosási szabályzat elfogadásáról tett nyilatkozatot. Amennyiben a bejelentés az előírt feltételeknek megfelel, a Hivatal az adatokat bejegyzi a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába. A nyilvántartás nem nyilvános, abból csak a törvényben meghatározott hatóságok igényelhetnek adatokat. Ha a Hivatal nyilvántartásba veszi a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt, a bejelentő részére a nyilvántartásba vett adatokról kiállítja a bizalmi vagyonkezelési szerződés bejelentésének bizonyítványát, amely hatósági bizonyítványnak minősül.
A Hivatal nyilvántartásba vételi eljárása esetén az igazgatási szolgáltatási díj 30 000 forint, az ügyintézési határidő pedig 60 nap. A bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása és megszűnése – a létrejövő szerződés esetén támasztott bejelentési követelményeknek megfelelve – szintén bejelentési kötelezettséggel (módosulás esetén 8 napos határidő mellett) terhelt. Fontos kiemelni továbbá, hogy a bejelentés elmaradása nem érinti a bizalmi vagyonkezelési jogviszony érvényességét, azonban ebben az esetben nem kerül kiállításra a bejelentési bizonyítvány.
3. A Hivatal ellenőrzési eljárása
A Hivatal az MNB törvényben és a Bvktv.-ben meghatározottak szerint általánosságban a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok vonatkozásában is – így a nem üzletszerű vagyonkezelési tevékenység körében is – hatósági eljárás keretében vizsgálja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei megvalósulnak-e. Törli a nyilvántartásból a bizalmi vagyonkezelés jogviszonyt, ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.
IV. VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNY
2019-ben a magyar jogi szabályozásba az alapítvány új változata került bevezetésre, ez a vagyonkezelő alapítvány. A vagyonkezelő alapítványoknak két altípusát szabályozza a Vatv. , így a kedvezményezettek javára vagy a közérdekű célra létesített változatát. A szabályozás rendszere tekintetében az általános előírások minkét altípusra irányadók. Míg a közérdekű vagyonkezelő alapítványra ehhez képest különös szabályokat is meghatározott a jogalkotó.
1. Alapítási feltételek
Vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható. A vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa az előbbi célból bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezheti. A vagyonkezelő alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében a vagyonkezelő alapítványt a kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettjének kell tekinteni. Ilyen esetben továbbá a bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnik a vagyonkezelő alapítvány megszűnésével -e tekintetben nem kell alkalmazni a Ptk. 6:326. § (3) bekezdésében foglalt kikötést- , valamint e jogviszony nem tartozik a Bvktv. hatálya alá. E tekintetben kiemelendő, hogy mivel a vagyonkezelő alapítvány által létesített vagyonkezelési jogviszony nem tartozik a Bvktv. hatálya alá, így a jogviszonyt nem kell a Magyar Nemzeti Banknak nyilvántartásba vennie, valamint ellenőrzési jogköre sem áll fenn.
Az alapító a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adásáról az alapító okiratba foglalt egyoldalú jognyilatkozattal is rendelkezhet, és ilyen esetben nincs szükség az alapító és a vagyonkezelő alapítvány közötti szerződés megkötésére. Ebben az esetben az alapító okirat rendelkezhet úgy, hogy a vagyonrendelő utasításadási jogot tartson fenn a maga számára. (Eltérően a Ptk. 3:316. §-ban foglaltaktól.) Vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni, melyet az alapító okiratban vagyontárgyanként, vagyonelemenként az azonosításukhoz szükséges részletességgel kell megjelölni, továbbá az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően.
A vagyonkezelő alapítvány akkor minősül közérdekűnek, ha a Vatv. által meghatározott közérdekű célra alapították; kedvezményezettjeinek köre – azok személyét illetően – nyitott; továbbá közérdekűnek minősítését az alapító kérte. Ezen felül a Vatv. meghatározza, hogy a Ptk. egyes rendelkezéseit kizárólag a közérdekű vagyonkezelő alapítványra kell alkalmazni.
2. A vagyonkezelő alapítvány szervezete
Vagyonkezelő alapítvány esetén felügyelőbizottság kijelölése és annak működése, továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező. A felügyelőbizottság legalább három természetes személyből áll, a felügyelőbizottság elnökét – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – a tagok maguk közül választják. Nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapító okirata rendelkezhet úgy, hogy az alapítványnál felügyelőbizottság nem működik. Ebben az esetben a felügyelőbizottság feladat- és hatáskörét az alapítványi vagyonellenőr gyakorolja. Az alapító okirat az alapítvány ügyvezető szervére (továbbiakban kuratórium) és a felügyelőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg. Közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetében a Vatv. többletkikötése, hogy az alapítvány ügyvezetését legalább öt természetes személyből álló kuratóriumnak kell ellátnia.
3. A vagyonkezelő alapítvány vagyongazdálkodásának külső ellenőrzése
Ha vagyonkezelő alapítvány esetén az alapító az alapítói jogok gyakorlására a kuratóriumot jelölte ki, illetve e jogait az alapítványra ruházta át, az alapító az alapító okiratban alapítványi vagyonellenőrt is köteles kijelölni abból a célból, hogy e jogok gyakorlását és az alapítvány vagyongazdálkodását az alapítvány ellenőrző szervétől függetlenül figyelemmel kísérje. Ha nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítója a kuratórium helyett az alapítványi vagyonellenőrt jelölte ki az alapítói jogok gyakorlására, felügyelőbizottság kijelölése kötelező. Amennyiben az alapító az alapító okiratban az alapítványi vagyonellenőr kijelölésére feljogosíthatja a vagyonkezelő alapítványt is, az alapítványi vagyonellenőr kijelölésének, illetve megbízásának ügyében a kuratórium és a felügyelőbizottság együttesen határoz. Azonban a kijelöléshez, illetve a megbízáshoz a nyilvántartó bíróság jóváhagyása szükséges.
Alapítványi vagyonellenőrként csak könyvvizsgáló társaság, könyvvizsgáló, ügyvédi iroda, ügyvéd vagy más büntetlen előéletű és az alapító okiratban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelölhető ki, illetve bízható meg. Nem lehet alapítványi vagyonellenőr a vagyonkezelő alapítvány alapítója, kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagja, elnöke, illetve az alapítvány egyéb tisztségviselője, alkalmazottja, könyvvizsgálója, kedvezményezettje és ezek hozzátartozója. Az alapító okirat e tisztség betöltésének további összeférhetetlenségi szabályait is meghatározhatja. Az alapítványi vagyonellenőr feladata annak ellenőrzése, hogy a vagyonkezelő alapítvány vagyongazdálkodása megfelel-e az alapító okiratban meghatározott céloknak, a vagyonkezelésre vonatkozó alapítói előírásoknak és a befektetési szabályzatban foglaltaknak. A vagyonellenőr ellenőrzi továbbá az alapítói jogokat gyakorló kuratórium, illetve a felügyelőbizottság törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését. Az alapítványi vagyonellenőrt a kuratórium által gyakorolt alapítói jogok körébe tartozó kérdésekben véleményezési jog illeti meg. Az alapítványi vagyonellenőrt az alapítványi iratokba való betekintési és tájékoztatási jog tekintetében ugyanolyan jogosultságok illetik meg, mint a felügyelőbizottságot.
Amennyiben az alapítói jogokat gyakorló kuratórium, illetve a felügyelőbizottság működése vagy eljárása nem felel meg a törvényben vagy az alapító okiratban foglaltaknak, az alapítványi vagyonellenőr felhívja az érintett alapítványi szervet a szabályszerű működésre. Amennyiben az érintett szerv a felhívásnak nem tesz eleget, az alapítványi vagyonellenőr törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a nyilvántartó bíróságnál. Az alapító okirat felhatalmazásától függően az alapítványi vagyonellenőr az alapító okiratban meghatározott esetekben bíróságtól kérheti a kuratórium, illetve a felügyelőbizottság által hozott törvénysértő, alapító okiratba vagy a befektetési szabályzatba ütköző határozat hatályon kívül helyezését.
A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatosan az elmúlt időszakban mind tudományos, mind gyakorlati tevékenységet folytatott, ezek mellett a vonatkozó jogszabályok előkészítésében, valamint a tárgykör oktatásában is részt vett. Több könyv szerzője és társszerzője. Számos tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön.
Az Igazságügyi Minisztérium felkérésre szakértőként részt vett a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos jogalkotásban is.
A Budapesti Ügyvédi Kamara oktatási bizottságának szervezésében az Ügyvédakadémia “Az ügyvéd, mint bizalmi vagyonkezelő” képzésének felelős szervezője és előadója. Számos hazai és nemzetközi tudományos konferencián vett részt és tartott előadást a bizalmi vagyonkezelésről meghívott előadóként.
Elnöke STEP Hungary – Magyarországi Bizalmi Vagyonkezelők és Örökléssel Foglalkozó Szakemberek Egyesületének, tagja a Society of Trust and Estate Practitioners elnevezésű nemzetközi szervezetnek és a The International Academy of Estate and Trust Law nemzetközi egyesületnek.
